A növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek speciális visszagyűjtési rendszerét működtető szervezet eseményének fő napirendi pontja az EPR volt.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke köszöntőjében kiemelte a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság fontosságát, mint amilyen a hulladékkezelés és -gazdálkodás. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára elmondta, a családi gazdálkodóként működő termelők alaptevékenységük mellett sok esetben másodtevékenységet is folytatnak, például kézműves termékeket készítenek, aminek csomagolásához a csomagolóanyag megvétele, majdani kezelése az EPR-hez tartozó feladataik közé tartozik. Megemlítette, az építési törmelék nem került bele egyelőre az EPR-rendszerbe, viszont az illegális hulladéklerakók által a mezőgazdasági területre kivitt építési törmelék bírságát a gazdálkodónak kell megfizetnie. Ez ellen mindenképpen szabálymódosítást kell kialakítani.
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a zöldség-gyümölcs fogyasztókat hozta fel, akik a vegyszermentes termelés nagyobb előállítási költségei miatti drágább fogyasztói árat nem hajlandók megfizetni, inkább az olcsóbb termékeket keresik. Az elnök szerint kompromisszum helyett el kell dönteni a vásárlóknak, hogy a drágább, de minőségi vagy az olcsóbb, de silányabb zöldség-gyümölcs termékeket rakják kosarukba.
A szervezet jövőbeli legfontosabb céljai közé tartozik a visszagyűjtési arány minél nagyobb arányú növelése és a műanyag újrahasznosítás arányának további emelése. Szeretnék tovább ápolni és kibővíteni partneri kapcsolataikat, fejleszteni kivételes együttműködésüket a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel, és tovább folytatni környezettudatos szemléletformálási tevékenységüket.
A köszöntők után a növényvédőszer-gyártók, a növényorvosok és a szakmai szervezetek számoltak be a hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás helyzetéről Magyarországon, ismertették az elért eredményeket és tettek javaslatokat a leküzdendő kihívások megoldására.
Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője elmondta, hogy 2020-ban a nagy növényvédőszer-gyártók az uniós jogszabályok és stratégiák alapján önkéntes kötelezettségvállalásokat tettek, 2030-es határidővel. Ennek része a CropLife Europe is, amely a gyártók közös képviseleteként működik, és mostanra már 22 multinacionális vállalat csatlakozott hozzá, illetve 32 országban vannak jelen.
Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Mezőgazdasági Igazgatóságának szántóföldi szakértője elmondta, hogy az elmúlt évek sokrétű viszontagságai után 2023-ban a termelőknek jövedelmezőségi problémákkal kell szembenéznie. A NAK számításai szerint Magyarországon egy intenzív gazdaságban, optimális körülmények között a jövedelmezőséghez a gazdáknak az őszi búzánál 9,2, kukoricánál 14, napraforgónál 5,5, az őszi káposztarepcénél pedig 5,2 tonna/hektáros átlaghozamokat kellene elérnie. Beszélt arról is, hogy az új uniós Közös Agrárpolitikában felerősödtek a zöld elvárások, ráadásul teljesen átalakult a korábbi, jól ismert rendszer, ami rengeteg nehézséget okozott idén a támogatások igénylése során.
Hunyadi István, a Növényorvosi Kamara elnöke elmondta, hogy a növényorvosok megítélése meglehetősen negatív Magyarországon, így a szakma képviselőinek minden eszközt be kell vetniük, hogy eloszlathassák a tevékenységüket érintő tévhiteket. A szakember rámutatott arra a hamis állításra, miszerint a mezőgazdaság a világ legszennyezőbb iparága, ami egyszerűen nem igaz. Zárásként pedig arról beszélt, hogy a hulladékgazdálkodás és a visszagyűjtési rendszer a fogyasztók és a termelők érdeke is.
