Sommásan így jellemezhető jelen pillanatban a hazai lótenyésztés. Pillanatkép 2023 végén.

Bizakodó vagyok, annak ellenére, hogy a Magyarországi lóállomány csökken, vannak rendszerszintű problémák, sokan nem működnek együtt a fajtatenyésztő egyesületekkel, sok ló érkezik az országba rendezetlen viszonyok között, de a különböző támogatási lehetőségek következtében egyre több lovat „látunk”, egyre több tenyésztő jelenik meg egyesületi keretek között – így jellemezte Pap István Tibor az ágazatot. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke szerint a sporteredményeket tekintve még nem vagyunk piacvezetők a nemzetközi színtéren, de a magyar tenyésztésű lovak minősége egyre jobb. Az egyes tenyésztőegyesületek bírálatain, szakmai rendezvényein, a kiállításokon egyre több kiváló lovat lehet látni igényesen felkészítve és bemutatva.

Az állattenyésztő az év végén nem az adott év munkáját értékeli, hanem azt, hogy hol áll a maga elé tűzött célok elérésében. Épp ezért a tenyésztőegyesületeket is arra kértük, mutassák be, hol tartanak most, 2023 végén.

Akhal-teke

Az Akhal-teke hazai tenyésztőegyesülete 20 éve, 2003-ban alakult, 2008 óta pedig államilag elismert fajtafenntartó szervezet. Akkor 11 alapító tagja volt, az induló állomány 3 tenyészmén és körülbelül 20 tenyészkanca volt. Jelenleg 52 tag, 28 fedezőmén és 102 tenyészkanca, valamint ezek szaporulata van egyesületi nyilvántartásban. Az egyesület tehát dinamikusan fejlődik, a tenyésztőszervezet biztosítja a kereteket a korrekt, a jogszabályoknak és a tenyésztői programnak megfelelő tenyésztői munkához, és biztosítja a nemzetközi, törzskönyvet vezető anyaszervezettel való együttműködést.

– Ez év szeptember végétől október elejéig zajlott az anyaszervezet (VNIIK) delegációjának látogatása, melynek keretében tartottunk egy szemlével egybekötött szakmai napot Ópusztaszeren, és az egyesület fennállásának huszadik évfordulóját is megünnepeltük. A nemzetközi delegáció végigjárta az összes tenyészetet, ahol a tenyészállatokat minősítették, bírálták, illetve elvégezték a szaporulat eredő törzskönyvi regisztrációját – tudtuk meg Nyéki Józseftől, az Akhal-teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnökétől.

– mondta Nyéki József.

Angol telivér

– Az angol telivér a világ leggyorsabb lova 1000-4000 méteres távon. Atlétikus képességei, gyors reakcióképessége, intelligenciája adta az alapját a nemes félvérfajták kitenyésztésének és a modern sportlótenyésztésnek, továbbá olyan világfajtáknak is, mint az amerikai ügető és a quarter horse. A magyar lófajták (kisbéri, gidrán, Furioso-North star, nóniusz) kitenyésztésében és fenntartásában napjainkig jelentős szerepet tölt be. Az angol telivérek nemcsak egyedülálló versenylovak, hanem nagy teljesítményre képes sportlovak is lehetnek, elsősorban díjugratásban, militaryban eredményesek – foglalja össze a fajta erényeit dr. Németh Csaba, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.

A hazánkban tenyésztett angol telivérek első méneskönyvét gróf Nádasdy Tamás 1832-ben jelentette meg, napjainkban pedig az egyesület méneskönyvvezetője a XXXII. kötet kiadására készül. Ráadásul a számítógépes adatbázisfejlesztő munka eredményeként már a Magyar Méneskönyv előző, XXXI. kötete is az egyesület hiteles adatbázisából automatizált lekérdezéssel készült.

A közel 200 éves múltú telivértenyésztésnek köszönhetjük Kincsemet és Kisbért, a telivértenyésztésből származó kiváló fedezőmének hatására pedig a 19. század végére a magyarországi félvérló-tenyésztés is nemzetközi színvonalra emelkedett.

Az utóbbi években szinte rendszeresen bábolnai színekben versenyző lovak nyerték el az év lova címet a Kincsem Parkban. My Luck (2016), Esti Fény (2018), Cirfandli (2020), Shy Boy (2021) kimagasló sikerei igazolják a dióspusztai ménesben folyó tenyésztői munka eredményességét – emeli ki dr. Németh Csaba.

A szakember elmondta, jelenleg a versenylótenyésztés válságjeleket mutat, ám az eróziót lassítja az Agrárminisztérium segítsége, amivel a magyar tenyésztésű galopp versenylovak championátusát támogatja. „A championátus keretében egyesületünk díjazza a magyar tenyésztésű versenylovak tulajdonosait, ráirányítva a figyelmet a magyar lovak értékeire. Az évente megrendezett jó hangulatú díjátadó ünnepségen a résztvevők biztatást kapnak a tenyésztés fenntartására, érzékelik a támogató kormányzati szándékot. Ugyanakkor fellendülés, újabb aranykor akkor várható, ha a lóversenyrendezés és az ahhoz szorosan kapcsolódó lóversenyfogadás-szervezés megújul és fejlődési pályára lép. Most ezen a területen határozott fejlesztési szándék érezhető, mondja az ügyvezető.

Arab ló

– Az arab telivér ló egyidős az az iszlám kialakulásával, Mohamed próféta és szent könyvük, a Korán számtalan ajánlást hozott a tenyésztéssel kapcsolatban. A Shagya-arab – ahogy azt 1978 előtt hívták, bábolnai arab – ló születése az Udvari Haditanács 1816-os rendeletének köszönhető, amikor elrendelték, hogy a Bábolnán álló, Mezőhegyesről és főként Bukovinából származó keleti vérű kancaállományt csak arab telivér ménekkel szabad fedeztetni. 1990-

ben a Bábolna Rt. arab ménese megkezdte a Shagya-arab fajta rekonstrukcióját, amit az Agrárminisztérium támogatásával 2021-től egyesületünk folytat – foglalja össze az arab lovak hazai tenyésztésének kezdeteit Rombauer Tamás.

A Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületének elnöke leszögezte, az arab fajták tenyésztésének célja évtizedek óta változatlan. – Egyesületünk a rekonstrukciós támogatásnak köszönhetően a Shagya-arab és az azt nemesítő arab telivér mének közül igyekezett a legjobbakat bérelni, melyek fedeztetési díját a támogatás erejéig két éven keresztül a tagoktól átvállalta. A született csikók minősége biztató, így néhány év múlva is biztosított a hazai ménutánpótlás. A legjobb ménektől spermát fagyasztottunk, sajnos ezek felhasználása a költségek miatt nincs jelentős hatással tenyésztésünkre, mondta.

Az értékesítési lehetőségekről Rombauer Tamás is ugyanazt hangsúlyozta, mint más fajták tenyésztői: a hazai és a nemzetközi piac is csak a képzett felnőtt lovakat keresi. Sok tenyésztő panaszkodik, hogy nincs, aki fiatal lovakat kiképezzen, ha pedig igen, az megfizethetetlen, hiszen a képzés költsége az eladási árban nem tükröződik.

Az arab lovak hazai tenyésztésnek idei legnagyobb eseménye a 2017 után ismét megrendezett Arab Lovak Fesztiválja keretében zajlott Shagya Europachampionátus, melynek, mint mindig, a fajta európai bölcsője, Bábolna volt a színhelye.