– A korábbinál többen neveztek, hat országból 140 lovat vezettek fel. Az arab telivéreknél a külhoni tenyésztők voltak sikeresek, míg a Shagya-araboknál Bábolna, illetve a hazai tenyésztők szép sikert arattak, bizonyítva, hogy itt piacvezetők vagyunk. A nemrég rendezett ménvizsgára 26 ménjelöltet neveztek, melyből végül 6 kapott zöld jelzést – mondta el az elnök, aki azonban azt is hangsúlyozta, hogy hiába vesz részt számtalan Shagya-arab a hivatalos versenyeken, ahol – főleg távlovaglásban és a díjugratás kisebb számaiban – eredményesek is, ez nem látszik meg az értékesítésben. Csak az importból származó lovakat vásárolják, mert az a menő, fogalmazott.

Gidrán

A gidrán egyike a Mezőhegyesen kitenyésztett három tradicionális lófajtának. 1855-ös megszületését követően kalandos utat járt be: míg a második világháborúig a huszárság számára tenyésztették a kiváló hátaslovat, 1957-ben a fajtát teljes egészében elvitték Mezőhegyesről és hatvan év alatt veszélyeztetett fajtává vált.

2017-ben az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad marócpusztai méneséből közel 100 gidrán ló került vissza Mezőhegyesre. Ez az állományrész volt a mezőhegyesi kancacsaládokra visszavezethető állomány. Ezt követően a tenyésztők döntése alapján 2019-ben a korábban a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Egyesületben közösen tevékenykedő tenyésztők megalakították az önálló Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületét. 2019-ben 354 regisztrált kancával kezdte el a működését az önálló egyesület, ma pedig 545 kancát regisztrálnak

– Örömteli volt a 2023. évi ménvizsga, ahol a korábbi évekkel szemben nem egy-két mén vizsgázott a gidrán fajtában, hanem nyolc – mondja Pap István Tibor, az egyesület mezőhegyesi illetőségű elnöke. Minden mén előszelekción esett át, és többnyire jól vizsgáztak. Szintén örömteli, hogy a bemutatott mének több különböző genealógiai vonalból származtak, volt import mén és nemesítési céllal Shagya-arab is.

Magyar félvér

A Magyar Félvér Tenyésztők Országos Egyesülete 2011-ben alakult, és 2013-ban kapott tenyésztőszervezeti elismerést. Az alapítás célja az volt, hogy a hazai lóállomány azon részének, amely nem sorolható be sem a hagyományos lófajták valamelyikébe, sem a magyar sportló fajtába, de ismert származású melegvérű ló, törzskönyvi nyilvántartási lehetőséget nyújtson. Korábban ezt a feladatot az úgynevezett köztenyésztés megyejeles nyilvántartása látta el, de 2011-től fogva egy jogszabályi változás okán származás-nyilvántartást csak törzskönyvezett állományban lehet végezni. Vagyis szükség volt egy tenyésztőszervezetre.

– Ebben az egyesületben jellemzően azok a tenyésztők törzskönyveztetik a lovaikat, akiknek az állományában nem valamely őshonos fajta génmegőrzése a cél, nem is valamely szakág olimpiai lovát akarják előállítani, hanem saját kedvtelésükre, saját elképzeléseik szerint, jobbára saját maguknak tenyésztenek lovat – mondja Novotni Péter, az egyesület ügyvezető elnöke. Természetesen az állattenyésztés, lótenyésztés „alapszabályai” erre az állományra is vonatkoznak. Vagyis az állat megfelelő küllemű, mozgású, viselkedésű és feltétlen munkakészségű legyen.

Az egyesület alapfeladata ennek az állománynak a törzskönyvi nyilvántartása, a csikók nyilvántartásba vétele és útlevéllel ellátása. Természetesen ezek a lovak is megjelennek a sportversenyeken és a mezőgazdasági kiállításokon is, de többségük saját gazdájának (tenyésztőjének, tulajdonosának) kedvtelését szolgálja. Az egyesület életében az egyik legjelentősebb esemény az évente megrendezett ménvizsga, illetve a kiállítások közül a debreceni Farmer Expo. Ezenkívül kisebb szemléket, bírálatokat több helyen is tartanak az országban.

– Az egyesület tagságának a korábban említett elvek érvényesítése mellett a tenyésztési célja igen sokszínű és változatos – emeli ki Novotni Péter. Van, akinek a kiemelkedő ugróképesség a fontos, másnak egy nagyon jó küllemű, imponáló megjelenésű, nem ritkán különleges színű ló kitenyésztése a célja. És van, amikor a kettőt sikerül egy lóban összehozni. Ilyen például Mikléné Moldvai Mariann Karamell nevű ménje.

Muraközi

A muraközi ló rekonstrukciója 2003-ban indult az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságban mindösszesen hat kancával.

Célunk, hogy a viszonylag heterogén kezdeti populációból a rekonstrukció végére egységes fajta alakulhasson ki, amely megőrzi kiváló használati tulajdonságait és gazdaságosan tartható mivoltát. Egyesületünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy rengeteg adatot tud gyűjteni lovainkról. Az elmúlt fél év az ezt rendszerezni képes adatbázis kidolgozásával telt, melyből reményeink szerint egyre több, a tenyésztői munkát elősegítő információt tudunk kinyerni – mondta el a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület tenyésztésvezetője, Kovács-Várhelyi Vanda.

Az egyesület minden évben szakmai napot szervez, ahol találkozhatnak a tenyésztők a muraközi ló iránt érdeklődő közönséggel. – Igyekszünk szakmai és élményprogramokkal szolgálni, hogy a hozzánk látogató családok minden tagja ki tudjon kapcsolódni a lovak közelségében. Idén már hatodszor volt szakmai napunk október 14-én, a sikerét pedig a 200 körüli résztvevő mutatja, számolt be róla a tenyésztésvezető.

Napjainkban a muraközi lovak leggyakrabban hobbi- vagy munkalovak, így a sporteredmények a fajtánál nem relevánsak. Úgy tűnik, hogy a fajta megtalálja helyét a mai világban is: az egyesület egyre több muraközi terápiás lóról tud, de büszkék az erdészeti és mezőgazdasági munkákban helytálló lovaikra is. A tenyésztésvezető azt is elmondta, küllemi szempontból 3034 Veszprémvarsány-8 leszármazottjai hozzák a leginkább kívánatos megjelenést.

Póni és kisló

Közös tenyésztőegyesülete van két pónifajtának, a shetlandi és a magyar sportpóninak, valamint három kislófajtának, a fjord, a haflingi és az őshonos hucul kislónak.

A póni- és kislófajták kancaállománya jellemzően stagnál, egyedül a hucul fajtában – talán az őshonosok támogatásának is köszönhetően – nő folyamatosan, mondja dr. Posta János. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete tenyésztésvezetője ugyanezt a tenyésztői kedvről már nem tudja elmondani.

– Többen is kivárnak, a regisztrált csikók száma nem követi a kancalétszám bővülését. A kancatulajdonosok regionális szemléken való megjelenése csak lassan tér vissza az elmúlt évek ritmusára. Az éves ménvizsgákat követően kijelenthető, hogy a fiatalon behozott import mének hazai vizsgáztatása, majd tenyésztésbe állítása a kancatartók számára a párosítási lehetőségek bővítését jelenti.

Idén a hucul fajtából fedezőmének is érkeztek a hazai genetikai sokféleség növelésére, első hazai csikóik megszületése jövő évben várható. Ezek a lucsinai tenyészmének segíthetnek a törzseken belüli változatosság növelésében.

A hazai lovasok között is egyre népszerűbb huculösvény sportverseny-sorozatot 2023-ban nemzetközi megmérettetésben is elindították, amelyen több magyarországi tenyészállat, kancák és mének egyaránt eredményesen szerepeltek.

A lótenyésztés kihívása

– Nagyon fontos lenne a szakmai háttér erősítése, minél több magasan képzett szakemberre lenne szükségünk, hiszen a kiváló adottságú ló csak fél siker, ugyanis a piacon csak a kiválóan kiképzett lóval lehet érvényesülni, eredményeket elérni, magas árat realizálni – emeli ki a hazai lótenyésztési ágazat legnagyobb gondját az MLOSZ elnöke, Pap István Tibor, hozzátéve, hogy egyre több ember érdeklődik a lovak, a lovas ágazat iránt.

A jövőről pedig azt mondta, fontos az érdeklődés, a figyelem az ágazat iránt, ugyanis a lovat a jövőben másként kell elhelyezni a világban. – Napjaink nagy kihívása és kérdése a fenntarthatóság, amelyben a jövőben meggyőződésem szerint fontos szerepe lesz a lónak, fogalmazott.