Amikor árnyékolni kell

A fény akár sok is lehet. Ilyenkor fontos az üvegházi termesztésben a megfelelő árnyékolás. Dr. Ombódi Attila, a MATE egyetemi docense ehhez kapcsolódóan ismertette a zöldségtermesztésben a fotoszelektív árnyékolóhálók használatával kapcsolatos vizsgálatok eredményét, illetve a magyar gyakorlatban elterjedt Raschel-háló árnyékoló hatását. A túlzott besugárzás tünetei nemcsak a látható elszíneződések, hanem a termés csökkenése, a növény erőnlétének romlása is.

Amikor a napi besugárzási összeg hétnapos átlaga 1700 J/cm2 fölött van, mindenképpen ajánlott árnyékolni. Hatásos megoldás lehet a növényház borítóanyagának a befestése, de azt a termesztési időszak végén le kell takarítani. Másik megoldás a belső vagy külső ernyő alkalmazása. Az árnyékolóhálók típusai eltérőek a szövési mód, az árnyékolás mértéke és a szín szerint. Kutatások igazolják, hogy a fényelnyelés, -átbocsátás és -szórás mind komolyan befolyásolja a haszonnövények fejlődését, akár hetekkel is visszavetve azt.

1979-ben jelent meg Horánszky–Szabó–Turi: Műanyagok a mezőgazdaságban című könyve, ahol megállapítják, hogy

Valamint, hogy „a narancsszínű anyagok jobb asszimilációs körülményeket teremtenek, de a gyakorlati tapasztalatok szerint ez a szín az emberekre nem hat jól (idegesek lesznek és csökken a teljesítmény)”.

Mindezek alapján új kísérleteket végeztek Gödöllőn az árnyékolóhálók hatásáról. A kutatók megállapították, hogy a korszerű termesztőberendezésekben legfeljebb csak a járóutak árnyékolására használják általában a zöld hálót. A kis kertészetekben (amelyek az ágazat több mint 50%-át adják) viszont a fóliasátrak külső árnyékolójaként alkalmazzák. Szabadföldi kultúrák árnyékolására egyelőre inkább csak ökológiai termesztésben használnak ilyen megoldásokat. Várhatóan a nagyobb értékű káposzta- és salátafélék szabadföldi termesztésében terjedhet az alkalmazása. Hazánkban továbbra is a zöld a leggyakoribb szín. Van termesztői igény a tudatos színválasztásra, azonban a kínálat ezzel még nem tart lépést.

Élettani vizsgálatok

Fóti Szilvia és munkatársai különböző fényprogramok hatását mutatták ki paradicsom- és salátanövényeken, a növényélettani válaszokon keresztül.

A folyamatok ötféle fotoreceptor segítségével működnek. A sötétedés során valamennyi elveszíti aktivitását, a kiváltott válasz egyre csillapodik. Vannak azonban fotoreverzibilis receptorok is, amelyek „ki-be kapcsolhatók” különböző hullámhosszokon. A receptorok hatással vannak az anyagcserére és a növekedési válaszokra: egyesek a kifejlett növény szerkezetének szabályozására hatnak az elágazási rendszeren keresztül, mások befolyásolják a növényi színanyagok szintézisét, vagy a virágzási időt. Mindezek alapján a MATE Növényélettan és Növényökológia Tanszék és az Agronómia Tanszék kutatói három kísérletet is végeztek a hatások jobb megismerésére. A paradicsomon végzett fotoszintézis-élettani vizsgálatok mellett a balkonparadicsom (Vilma fajta), valamint bordó és zöld levelű tépősaláta (Lolla Rossa, Great Lakes fajták) élettani és beltartalmi vizsgálata során elemezték az eltérő fényrecept melletti növénynevelést, élettani hatásokat vizsgáltak, mérték a beltartalmat és a termésmennyiséget.

Az üvegházak világítástechnikája már nagyon régóta nem annyiból áll, hogy a termesztőberendezés tetejére fehér fényű izzókat szerelnek.

Ilyen például a hiperspektrális méréstechnika a LED-alapú növénytermesztésben. Ez az a tudományterület, amely a gyakorló kertészek számára nem túl izgalmas, azonban akik világítási rendszereket terveznek, vagy akik kutatóként a növények igényeit szeretnék pontosabban megismerni, az ő számukra izgalmas volt Jung András, az ELTE egyetemi docensének előadása. Az AgroLight Fórumon szintén a világítástechnikai berendezések tervezőinek, forgalmazóinak érdeklődésére tartott számot Csuti Péter és Szabó Ferenc előadása és gyakorlati bemutatója a világítóberendezések méréstechnikai kihívásairól és tapasztalatairól.