0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A beporzók és a méhek jelentősége a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen rovarfajok sokféleségének és egyedszámának a csökkenése egyre nagyobb gondot jelent nemcsak európai, hanem világviszonylatban is.

A beporzás mint ökoszisztéma-szolgáltatás mezőgazdaságra gyakorolt hatásának mértéke vitatott téma a szakemberek körében.

Méh napraforgón

Nemzetközi és hazai viszonylatban is megállapítható, hogy a legfontosabb haszonnövények nem állati beporzásúak, azonban a változatos, egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából számos termény esetében hátrányos hatást gyakorolt mind a vadon élő, mind a háziasított beporzók megritkulása.

A világ jelenleg beporzási válsággal küzd, amely hatása többnyire terméscsökkenés és minőségromlás formájában jelentkezik a mezőgazdasági termények és a vadnövények esetében.

Az elmúlt három évtizedben számos kutatás foglalkozott a vadon élő és a háziasított méhek állománycsökkenésének okaival. A szakirodalomban nagy az egyetértés abban, hogy egyszerre több (ismert és ismeretlen) tényező is szerepet játszik a méhállományok általános egészségi állapotának romlásában és a méhpusztulások fokozódásában. A legjelentősebb hatások a mezőgazdaság intenzitásának növekedésére, az iparszerű mezőgazdasági módszerek alkalmazására, a monokultúrás növénytermesztés terjedésére és ezáltal a fajgazdagság csökkenésére (például vadvirágok változatosságának hiánya), valamint a méheket károsító élősködőkre és betegségekre vezethetők vissza. A fent említett hatások következtében a beporzók egy része elveszítette az élőhelyét, vagy kisebb területekre szorultak az állományok, így növekedett a méhsűrűség. A rendelkezésükre álló táplálékforrások mennyisége és minősége is jelentősen megváltozott, és e tényezők együttes hatása komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat magában.

Az éghajlatváltozás is jelentősen hozzájárul a növény- és állatvilág élőhelyének változásához. A klímaváltozás beporzókra gyakorolt hatásai vitatottak a szakemberek körében, azonban az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás, a csapadékeloszlás és a hőmérséklet változásának a mezőgazdasági hozamokra gyakorolt hatása érzékelhető.

A túlzott, illetve nem szakszerű trágya- és növényvédőszer-használat szintén káros hatással van a beporzókra, mivel használatuk által jelentősen csökken a mezőgazdaság számára jelentéktelen növények sokfélesége és egyedszáma (csökken a méhek számára elérhető táplálék), továbbá az olyan nem kártékony élőlények is elhullanak, mint a beporzók. A mézelőméhek egészségére hosszú távon is hatással vannak a vegyszerek, jellemzően csökken az ellenálló képességük a vírusokkal és kórokozókkal szemben, fogékonyabbá válnak az élősködőkre és a fertőzésekre.

Az elmúlt években jelentős károkat okoztak a paraziták (például atkák), a kórokozók és a különböző betegségek, valamint a kaptárelhagyás (családösszeomlás) is egyre gyakoribb jelenséggé vált. A vándoroltatás idején a virágzást érintő területeken megnövekedő méhsűrűség, illetve az irányított beporzó tevékenység is veszélyeket rejt magában, jelentősen hozzájárulhat számos betegség, élősködő és kártevő terjedéséhez.

Fontos megemlíteni, hogy világszerte gondot okoznak az idegenhonos fajok is, amelyek megjelenésükkel kiszorítják természetes élőhelyükről az őshonos fajokat. A legjelentősebb hatásokat az ábra mutatja be összefoglaló jelleggel.

Oravecz Titanilla, Illés Bálint Csaba, Mucha László

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: