A kamara éves beszámolója és a költségvetési előterjesztés mellett szó volt a jövő évben várható pályázati lehetőségekről és átadták az idei Károlyi Sándor-díjakat is.
Az eseményen Szedlák Attila főigazgató 2024. évi költségvetési előterjesztését megelőzően Győrffy Balázs NAK-elnök számolt be a kamara ez évi tevékenységéről. Mindenek előtt köszönetet mondott munkatársainak, kiemelten a falugazdászoknak. Az új támogatási rendszer mindenki számára kihívásokat jelentett, de az egységes kérelmek benyújtása rendben lezajlott, amiben a kamara is aktív közreműködő volt. Az idei év eredményei közül kiemelte, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) közösen indított földadóellenes petíciójukat több mint 120 ezren írták alá, szeptember 1-jével pedig módosult a helyi adókról szóló törvény, így az önkormányzatok nem állapíthatnak meg adót a termőföldre.
Az Országgyűlés elfogadta az őstermelői személyi jövedelemadózást érintő módosítást, amelynek eredményeként az érintett gazdálkodók az eszközeladásból származó bevételükkel szemben költségként elszámolhatják az újonnan vásárolt eszközt – ezzel gyakorlatilag mentesülve a szja alól. A NAK-elnök beszélt arról is, hogy az EU egyre szigorítja a növényvédő szerek használatát, pedig így is itt a legszigorúbb az engedélyezés. A kamara folyamatosan lobbizik, hogy a hatóanyagok engedélyezése és kizárása ne a belvárosi közhangulaton múljon, hanem a tudományos tényeken. A NAK-elnök értékelése szerint idén is hatékonyan működött a jégkármérséklő rendszer: 96 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, amelyek összesen közel 180 ezer üzemórát működtek. Győrffy Balázs beszámolt arról is, hogy idén is folytatták a szélsőséges zöldszervezetek által gerjesztett agráriumellenességgel szembeni harcot, a valótlan támadásokat tényekkel cáfolva. A NAK elnöke nyomatékosította, hogy eddig is számos esetben határozottan kiálltak az ukrán termékek importtilalma mellett, és támogatták, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság döntésével szembemenve, szeptember közepén meghosszabbította és több termékpályára is kiterjesztette az importkorlátozást. Az intézkedés nagy segítség, de a probléma gyökerét uniós szinten kell kezelni, és ezért a jövőben is harcolni fognak.
A küldötteket Jakab István MAGOSZ-elnök is köszöntötte. Mint fogalmazott a változások, a kihívások, a küzdelmek korszakát élik a gazdálkodók éppúgy, mint a kamara és a szaktárca munkatársai is. Látni kell, hogy az, ami eddig volt, nem jön vissza, ezért új stratégiára van szükség, melynek a gazdálkodók a letéteményesei. Ehhez pedig egy egymásra figyelő, egymással együttműködő jó csapatra van szükség. Jakab István szerint a csapat (gazdálkodók, szakemberek, kamara, falugazdászok, minisztérium, egyetemek, kutatóhelyek) feladata, felelőssége, hogy a tudást a köz javára fordítsa.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a jövő évben várható pályázati lehetőségekről tartott tájékoztatást. Elmondta a közvetlen területalapú támogatások esetében hat jogcímen, összesen 194 milliárd forintot fizettek ki 2023-ban előlegként, a kérelmezők több mint 82 százaléka, mintegy 136 ezer termelő részére. Ez az arány megegyezik a tavalyi év hasonló adatával – jegyezte meg.
Az alaptámogatást 135 ezer termelő részére fizették ki 139,6 milliárd forint összegben, az újraelosztó támogatást 41 milliárd forintot összegben pedig 133 ezer gazdálkodó kapta meg – ismertette az államtitkár. Feldman Zsolt elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében korábban átlagosan 6,7 milliárd forint heti kifizetés történt, míg 2023-ban a heti kifizetés már 13,7 milliárd forintnál tart.
Az államtitkár a 2024-es vidékfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy közel 1500 milliárd forintot tervez felhasználni a kormány, ennek 52 százalékát gazdaságfejlesztésre fogják fordítani. A gazdaságfejlesztési intézkedések között szerepel a mezőgazdasági üzemek fejlesztése a forrás 26 százalékáig, az élelmiszerfeldolgozás fejlesztése a forrás 17 százalékáig, vállalkozásfejlesztés és a generációs megújulás támogatása a forrás 7 százalékáig, mezőgazdasági vízgazdálkodás a forrás 2 százalékáig, a kockázatkezelési rendszerrel pedig a forrás 1 százaléka foglalkozik – tájékoztatott.
A rendezvényen a kamara által 2019-ben alapított Károlyi Sándor-díjakat is átadták. Évente legfeljebb három személy részesülhet a kitüntetésben, az agrárgazdaság, az élelmiszeripar vagy a vidékfejlesztés területén elért kiváló teljesítménye és magas színvonalon végzett szakmai tevékenysége elismeréséül. A javaslattevő bizottság ez évi díjazottakra vonatkozó egyhangú szakmai álláspontjával a kamara országos elnöksége is egyetértett.
A díjakat Győrffy Balázstól és Jakab Istvántól vehette át a három díjazott:
Fazekas Szabolcs a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tomajmonostora polgármestere.
Kozma Tibor, a NAK Győr-Moson-Sopron vármegyei Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések osztályának elnöke.
Rácz Imre a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke.
