… elsősorban az osztatlan közös tulajdon kialakulásának megelőzése céljából. Hiába segítjük ugyanis a közös tulajdonok kimérését és a földek hasznosítását, az öröklés miatt újra és újra termelődnek ezek a kényszerközösségek. A jogvita most azonban mégis a végrendeleti örökléssel kapcsolatban állt fenn, a pontot pedig az Alkotmánybíróság tette az ügy végére.
Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, úgy a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó leszármazói, de érdemes tudni, hogy a házastárs is törvényes örökösnek minősül, így őt egy gyermekrész illeti meg a hagyatékból (ez alól csak az örökhagyóval közösen lakott lakás a kivétel, melyre „csak” haszonélvezeti joga keletkezik). A törvényes öröklés rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek minősül, ő akkor is megörökölheti a földet, ha nem minősül földművesnek. Ugyanez igaz a 300 hektáros tulajdoni maximumra is: törvényes öröklés esetén ez is túlléphető.
Más a helyzet viszont a végrendeleti öröklésnél.
Ki örökölheti meg a földet végintézkedés útján?
A végintézkedés egy gyűjtőfogalom, mely magában foglalja a végrendeletet, az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozást. Aki tehát végintézkedést tesz, annak a halála után főszabály szerint ez határozza majd meg az öröklés rendjét.
Fontos viszont azt is megemlíteni, hogy amennyiben a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – pl. az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket.
A kormányhivatal szerepe
Végrendeleti öröklés esetén a földszerzést a földhivatalnak is jóvá kell hagynia. Technikailag ilyenkor a közjegyző küldi meg a végintézkedést a földhivatal részére, az örökösnek nincs teendője. A kormányhivatal azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését (földműves, 300 hektár). Kifüggesztésre ilyenkor természetesen nem kerül sor, és a helyi földbizottságnak sincs szerepe az eljárásban.
Mi a helyzet, ha nem minősül földművesnek az örökös?
A termőföldet ilyen esetben nem örökölheti meg a végrendeleti örökös, jogilag ilyenkor kiesik az öröklésből, tehát örökrészre sem tarthat igényt. Volt azonban egy korábbi ügy, mely szintén az Alkotmánybíróság döntésévével végződött, és finomított ezen a szabályon. Az adott ügyben egy idős gazda az ápolójára hagyta vagyonát, az ápoló viszont nem rendelkezett a földműves státusszal.
Fontos, hogy kompenzáció csak az Állam öröklése esetén fizetendő, más személy öröklése esetén viszont nem. [Földforgalmi törvény 34. § (4) bek.]
Mikortól kell földművesnek lenni?
A magyar öröklési jog szabályai alapján a hagyaték már az örökhagyó halálával átszáll, a hagyatéki eljárás pedig csak ezt az átszállást tanúsítja (magyarán nincs nyugvó hagyaték). A termőföldek végrendeleti öröklésénél – ahogy korábban olvasható – a kormányhivatal is vizsgálja az örökös szerzőképességét (vagyis, hogy földművesnek minősül-e és nem lépi-e túl a 300 hektárt). Az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Pont ez szolgáltatta egy jogvita alapját, hiszen az adott ügyben az örökös csak az örökhagyó halálát követően szerezte meg a földműves státuszát, miután tudomást szerzett a végrendeletről és az abban szereplő termőföldekről. A kormányhivatal és a bíróságok elutasították a földszerzés jóváhagyását, így az Alkotmánybírósághoz fordult az örökös. Arra hivatkozott, hogy az örökhagyó halálának időpontja mindig egy jövőbeli bizonytalan esemény, ezért az, hogy ebben az időpontban az örökös a hagyaték megszerzéséhez szükséges feltételekkel rendelkezzen, nem elvárható és életszerűtlen.
Az AB indokolása alapján: az örökös „az eljárás során bizonyíthatóan rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyeket a Földforgalmi törvény nemzetstratégiai cél végrehajtásaként előír”. [314/2023. AB határozat.]
Kell-e illetéket fizetni?Az egyenesági rokonok, a túlélő házastárs vagy a testvér öröklése esetén nincs illetékfizetési kötelezettség. Nem mentesül viszont az öröklési illeték alól az élettárs, sőt, mivel ő nem minősül törvényes örökösnek, így csak végintézkedés esetén örökölhet. Ilyen esetben 9%-os illetéket kell megfizetni a termőföld öröklése után, míg a hagyaték többi vagyontárgya esetén főszabály szerint 18%-os illetéket köteles megfizetni. Lényeges, hogy amennyiben a hagyatéki terhek esetleg még a hagyaték értékét is meghaladnák, úgy ilyen esetben az örökös csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezők irányába, azon túl már nem (kivétel ez alól például a hagyatéki eljárás költsége, amelyért már a teljes vagyonával felel). |
Dr. Cseh Tibor András
MAGOSZ