Az ültetvények tápanyaghiányának leküzdése érdekében a lombtrágyázás a mezőgazdaságban egyre inkább elfogadott és alkalmazott eljárás. A biostimulánsok lombozatra való kijuttatása javíthatja a tápanyagok felvételét és hatékony felhasználását.

Olaszországban Itália csemegeszőlőfajtán alkalmaztak huminsavas kezelést négy különböző időpontban: virágzás előtt, teljes virágzáskor, kötődéskor és zsendüléskor; majd szüretkor megmérték a bogyónagyságot, a bogyótömeget, a Brix-fokot, a pH-t és a titrálható savtartalmat. Végül kiszámították a csemegeszőlők esetében fontos paramétert, a cukor/sav arányát. A teljes virágzáskor kijuttatott huminsav szignifikáns bogyóméret-növekedést (szélesség és tömeg), valamint a többi minőség paraméter (titrálható savtartalom és °Brix/titrálható savtartalom arány) jelentős javulását idézte elő a kontrollhoz képest. Ez a tanulmány megerősítette, hogy a huminsavak teljes virágzáskor alkalmazva a minőségi és mennyiségi paraméterek jelentős növekedését idézhetik elő a csemegeszőlőben, és alkalmazásuk pozitív hatású az ökológiai és a fenntartható szőlőtermesztésben is. Egy törökországi kísérletben viszont azt állapították meg, hogy a huminsav kijuttatása befolyásolta a szőlő leveleinek oldható szárazanyag-tartalmát, összes N- és Fe-tartalmát. Ezen túlmenően csökkentheti a levelek sztómaműködését és a párologtatását, ezáltal csökkenti a vízfogyasztást, javítja a növények vízellátottságát, biztosítja a normál növekedést és fejlődést aszályos körülmények között, valamint fokozza a szárazságtűrő képességet.

Mindezen kutatási eredményekből kiindulva a MATE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásán Rajnai rizling, Kerner és Chasselas, míg Soltvadkerten Kékfrankos szőlőfajtán végeztünk referenciavizsgálatot a Huminisz Kft. komplex humin- és fulvósavalapú növénykondicionáló és lombtrágya-készítményei (Kondisol és Solvitis) hatásának vizsgálatára. A vizsgálat célja nemcsak a humin- és fulvósav termésmennyiség- és minőségnövelő hatásának igazolása volt, hanem az is, hogy arid, aszályosodásra hajlamos homokterületeken mennyiben tudja növelni a szőlőtőkék ellenálló képességét a száraz periódusokkal szemben. Mindkét területen üzemi körülmények között, azaz 0,5-1 ha-os felületen dolgoztunk. A kontroll és a kísérleti parcellában azonos tőketerhelést állítottunk be, és azonos volt a növényvédelmi kezelés is. A kezelések hatásainak eredményeit a fürttermés mennyiségi és beltartalmi értékei alapján értékeltük. A levél tápanyagtartalmára vonatkozó eredmények bemutatására jelenleg nem kerül sor, mert a laboratóriumi értékelés még folyamatban van.

1. Virágzás kezdete, intenzív hajtásnövekedés időszaka: 4 l/ha Kondisol B+S; 1 l/ha Solvitis BórMo
2. Virágzás végén, kötődéskor: 4 l/ha Kondisol B+S; 1 l/ha Solvitis Mikrokomplex
3. Bogyónövekedés, fürtzáródás: 4 l/ha Kondisol B+S; 1 l/ha Solvitis Ca
4. Zsendüléskor: 4 l/ha Kondisol B+S; 1 l/ha Solvitis Mg; 1 l/ha Solvitis NPK (4-4-11)

A szüret időpontja az 1–2. táblázatban feltüntetett időpontokban volt. Szüretkor a fürttermést (fürttömeg, bogyószám/fürt), a mustfokot, a must titrálható savtartalmát, a pH-t és a rothadási százalékot is mértük. A Kékfrankos esetében a bogyók átlagos átmérőjét is megmértük, de abban jelentős eltérés nem történt, így azt most külön nem említjük.