A vegetáció folyamán a kezelt ültetvényekben csak észlelési szinten volt lisztharmat-, peronoszpóra- és botrítiszfertőzés, annak ellenére, hogy az évjáratból adódóan erőteljes peronoszpóra- és lisztharmatfertőzési nyomásnak voltak kitéve a területek. Illetve hektikusan követték egymást a csapadékos-hűvös, a párás-meleg, valamint az aszályos periódusok. Az augusztusi aszályos időszakot is károsodás nélkül vészelték át a kezelt parcellák. A termés paraméterit illetően az alábbi eredményeket kaptuk. A humin- és fulvósavas kezelés hatására a fürtök átlagtömegében jelentős, szignifikáns növekedést értünk el három fajta esetében. A Rajnai rizlingnél nem volt ugyan növekedés a kontrollhoz képest, de ugyanahhoz a fürtnagysághoz kevesebb bogyószám tartozott. A fürtönkénti bogyószám, illetve a 100 bogyó tömege is pozitív eltérést mutatott. A must Brix-fokában és pH-értékében változást nem tapasztaltunk, a titrálható savtartalom azonban némileg csökkent. A rothadás a kezelt minták esetében magasabb gyakorisággal szerepelt, de a gazdasági kárküszöböt egyik tételnél sem érte el.

A mustok és a mintákból készített borok aromaanyag-tartalmának eredményeiről egy későbbi cikkben fogunk beszámolni, mivel még laboratóriumi vizsgálat alatt állnak.

Az eredményeink egyelőre csak részeredmények, de az látszik, hogy az irodalmi adatokhoz hasonló számokat kaptunk mi is. Ez számunkra azért jelentős, mert egyszeri, azaz egyéves kezelésről volt szó és nem tartamkísérletről. Ezenkívül mindkét kísérleti terület aszályra hajlamos, gyenge homokterület 1% alatti humusztartalommal, és ennek ellenére a kezelt ültetvényekben aszálytünetet nem tapasztaltunk. Az országszerte igen erős peronoszpóra- és lisztharmatfertőzési nyomást okozó időjárás ellenére sem volt jelentős gombabetegség-kártétel a kísérleti területeken átlagos védekezés mellett.

Németh Krisztina
(MATE SZBI Kutató Állomása, Kecskemét)

Vaszily Zsolt
(Huminisz Kft.)