A magyar szőlészetekben szokatlanul összetett precíziós gazdálkodási rendszer kiépítésébe Krizsai József a birtok gépesítésében régi, megbízható partnerként dolgozó AGROTEC Magyarország Kft. közvetítésével vágott bele, a precíziós szolgáltatások ültetvényre adaptálásában az IKR Agrár Kft. részéről dr. Pecze Zsuzsanna irányítása alatt dolgoztak együtt több terület szakértői. A birtokigazgató szerint ugyan járatlan úton haladtak, de a résztvevők stabil szakmai tudásának és agilitásának köszönhetően a munkák olajozottan haladtak.
Hogyan lehet zónákra osztani egy ültetvényt? A drón mellett a természetes intelligencia a legfontosabb!
Az elmúlt néhány év vitathatatlanul a dróntechnológia terjedését hozta az agrárium minden területén. Több nagy gyártó az adatok elemzéséhez azonnali megoldásokat ígérő feldolgozó szoftvereket is elérhetővé tett a legújabb multispektrális kamerákkal szerelt drónjaihoz, így adódik a kérdés: a szőlőültetvények felmérését, zónázását nem tudja-e egy gazdaság magának elvégezni saját drónnal?
Turbéki Richárd, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője, aki 2017 óta az Agrártudományi Kutatóközponttal közösen elemzi a drónokkal gyűjthető kamerafelvételeket, azon az állásponton van, hogy ez a leegyszerűsítés ugyan jól hangzik, de végül semmi máshoz nem vezethet, mint csalódáshoz a termelő oldalán. A szakértő szerint a precíziós gazdálkodás különösen ültetvényekben csak rendszerben és speciális szaktudást alkalmazva járhat sikerrel.
„A precíziós gazdálkodás egész egyszerűen logikus, józan paraszti gondolkodás az összes létező, rendelkezésre álló eszköz felhasználásával. Az ültetvényekben különösen fontos hozzá a dróntechnológia és az adatokat elemezni képes mesterséges intelligencia, de mindez csak akkor hasznos, ha mellette a talaj- és levélvizsgálatok, gépesítés mind szakértői kézben van. A technológia ugyanis csak eszköz, a mesterséges intelligencia is csak a természetes intelligencia kezében tud jól működni, nem lehet pótolni az embert, az határozza meg ugyanis a gépekkel elérendő célokat és módszereket. Miért? Kezdjük azzal, hogy nem mindegy, hogyan repülünk be egy drónnal egy több tíz hektáros táblát. A kiértékelhető drónos felvételekhez ugyanis alapelvárás, hogy a drón azonos távolságra legyen a növényektől, az ültetvények pedig általában nem sík terepen helyezkednek el, tudni kell, hogyan irányítsuk megfelelően az eszközt. A másik problémát az jelenti, hogy a tápanyag-ellátottság és állományállapot feltérképezése során a sorközökre és gyomokra nem, csak a szőlőre kíváncsi a gazda. Márpedig egy sima drónos felvételen még a legjobb kamerával is ott lesz egyben a képen a sor és a sorköz is, amit önmagában egy adatelemző szoftver összemos” – sorolja a nehézségeket Turbéki Richárd.
A látható és a multispektrális tartományban készült felvételek ugyanis komoly adatbázisokat tartalmaznak, egy képkocka akár 65 000-féle értéket is magában rejthet, de ezt csak akkor lehet értelmezni, ha van viszonyítási alap. Ez a magyar viszonyokra nem állt rendelkezésre, ezért a cégnél az Agrártudományi Kutatóközponttal közös munkával maguk kezdték azt felépíteni. A többéves munka során kilogrammos pontossággal vizsgálták, milyen értéket – milyen színt – mutat egy térkép, ha az állomány nem kapott tápanyagot, mi történik 20-40-60 kg meghatározott kijuttatás esetén.
„Egy olyan szőlészeti állományfelmérés esetében tehát, mint amit a Borpalota Kft.-nél végeztünk, kitűztük a célokat, meghatároztuk hozzá azt a felbontást, amiből kinyerhetjük azokat az adatokat, amikre szükség van, RTK-jellel biztosítottuk a lefedettséget a centiméteres pontosságú munkához, majd pontos felmérést készítettünk. Ezután következett az adatok feldolgozása, amihez kihasználtuk a specialitásunkat: mi ugyanis olyan szoftvereket, algoritmusokat készítünk, amelyek célhoz kötve elvégzik a felvételek értékelését. A szőlő esetében ki tudjuk vonni a felvételekből a sorközöket, a sorok értékeit interpoláljuk, addig dolgozunk, amíg olyan zónáink nem lesznek, amik csak a szőlőt tartalmazzák. Ez azért lényeges, mert a legújabb precíziós gazdálkodáshoz megalkotott munkagépek sem képesek pontszerű, tőkékre szabott kijuttatásra, a traktornak, szórókeretnek zónaszintű eltéréseket kell látnia, ezt készítjük elő.”
