Turbéki Richárd hangsúlyozza, olyan munkáról beszélünk, amit műholdas felvételekkel nem lehet pótolni.
„Gondolhatnánk, hogy a műholdas távérzékelést pont erre találták ki, azonban ezzel több probléma is akad: a műhold nem áll folyamatosan a táblánk felett, néhány naponta nagy sebességgel suhan át országunk és a kontinens felett. Ha éppen felhős az idő, az adatok használhatatlanok lesznek, hiszen nem látjuk a táblát. Ennél sokkal nagyobb probléma az, hogy a műholdas felvételeken egész egyszerűen nem lennének láthatóak a szőlőtőkék, hiszen a műholdas felbontás 10 × 10 méteres, a sor szélessége pedig kb. egyméteres. Így pontosan ekkora terület lenne a digitális felvételen egyetlen képpont, ami számunkra nem jelentene elég információt. A drón akkor repül, amikor akarjuk, és a felbontása olyan nagy, hogy képes tűélesen mutatni a sorokat, egyedeket és elég levélfelületet lát ahhoz, hogy az azokról visszaverődő fényt vizsgálva megállapítsa az adott tápanyag-ellátást és a növény általános egészségi állapotát. A drónos megoldás ráadásul rendkívül gyorsan képes nagy területeket felmérni, kb. 4-5 nap leforgása alatt több mint 100 hektáros területről kapunk centiméter pontos elemzéseket. A teljes repülési idő itt 5-6 órát vett igénybe, a munka oroszlánrésze a számítógépeken történik.”
Talajelemzés az ültetvényben: a megtérüléshez nem elég a (talaj)felszínt kapargatni a termelőnek
Dombvidéki területeken a nyereséges és fenntartható gazdálkodáshoz nem lehet figyelmen kívül hagyni a talajt és annak okszerű művelését. A 2007 óta talajtani, tápanyag-gazdálkodási és precíziós szaktanácsadással foglakozó Csernozjom Kft. ügyvezetője, dr. Vona Viktória szerint a precíziós talajmintavétel és elemzési munka épp ezért alapvető fontosságú a nyereséges termeléshez.
„Az évek során többszörösen visszaigazolódott, hogy a távérzékelési módszerekkel felderített talajheterogenitások ok-okozati feltárása bőségesen megtérül a termelőknek. Az IKR Agrár Kft.-vel azon dolgozunk, hogy ehhez komoly szakmai alapon lefektetett munkával hiteles információi legyenek a szántóföldi vagy épp ültetvényes partnereknek. A növénytermesztés legfontosabb közegének – a talajnak – az ismerete ugyanis kiemelt jelentőségű. A talaj ugyanis egy olyan, térben és időben is változó rendszer, mely a felszínen mintázatot/foltosságot, a felszín alatt pedig rétegzettséget mutat. Ha pontosabb képet szeretnénk kapni a talajaink állapotáról, a precíziós talajtani vizsgálatok nem korlátozódhatnak kizárólag a legfelső 30 centiméteres réteg tápanyag-ellátottságának vizsgálataira. Fontos megismerni talajaink rétegzettségét 100 centiméter mélységig, hogy az esetleges talajhibákra, a talajfizikai, -kémiai eltérésekre is fény derülhessen. Ha pedig mélyebbre nézünk, és nem csak a felső 30 centimétert vizsgáljuk, számos, a termelést korlátozó talajtani problémát találunk. A talaj részletesebb vizsgálatával kiderülhet, hogy amit tápanyag-hiánynak gondoltunk, az például egy túlságosan meszes talaj miatti tápanyagfelvételi probléma, vagy épp a korábbi évek túlzó tápanyag-kijuttatása okán egy olyan tápelem mennyisége nőtt meg, ami gátolja más, alapvető tápelemek felvételét.”
A Borpalota Kft. esetében a célt az jelentette a szakértői csapat számára, hogy a drónos felvételek, illetve és talajvizsgálatok és a tápanyag-ellátottság eredményeit a térbeli, térképes megjelenítés mellett rendszerbe helyezzék, és a termelői gyakorlat számára hasznosítható információkká, jó gyakorlatokká formálják.
„A Borpalota Kft.-nél végzett munkánál elmondhatjuk, hogy egy igen alapos állapotfelméréssel kezdtünk (táblahatárok digitális rögzítése, hozam-, zóna-, biomassza-vegetációs és talajvizsgálatok), be kellett gyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiindulva javítani lehetett a termelési gyakorlatokon, megkezdődhetett a digitális átállás az ültetvényben. A termelés során gyűjtött adatokat tároltuk, rendszereztük, feldolgoztuk és a gazdálkodás számára hasznos gyakorlati információkká alakítottuk át. A megfelelő alapállapot-felmérés, precíziós adatgyűjtés után jelenleg azon dolgozunk, hogy segítségünkkel a termelő racionálisabb alapokra tudja helyezni a döntéshozatalt, a ráfordítások, amiket a megvásárolt precíziós gépparkkal megvalósít, indokoltak és okszerűek legyenek, jó befektetéssé váljanak a jövőben. A munkát egy, a trendek követését biztosító monitoring is kiegészíti, a kitettség ugyanis csak akkor csökkenthető, ha folyamatosan követjük kultúrnövényeink állapotát és igényeit. Ezzel kevésbé válik kiszolgáltatottá a munka az elemeknek, csökkenthető az inputanyagok felhasználása, az adatokkal pedig tovább javítható a termelői gyakorlat hatékonysága. Az elkövetkezendő kétéves periódusban ezen dolgozunk az IKR Agrár és az AGRON Analytics Kft. szakértőivel közösen.”
