A tárcavezető a találkozó elején arról beszélt, hogy Európában a gazdák mindenütt nyugtalanok, a kialakult helyzetben pedig megnyugtató válaszokat kell adnunk. Olyan ügyek vannak napirenden, amelyek komoly vitákat keltenek, nekünk pedig
Az állatjóléti kérdések a társadalmi érdeklődés középpontjában állnak, ezért nem lehet közömbösen viszonyulni hozzájuk. Hazai szinten is dolgozunk azon, hogy fellépjünk az illegális kutya- és macskaszaporítás ellen. Fontos megválaszolandó kérdés az is, hogy egy illegális hálózat felderítése után, hol lehet majd az állatokat elhelyezni, mivel a menhelyek telítettek.
Meg kell találunk azokat a lehetőségeket is, hogy a tenyészállatokat az export kapcsán hogyan tudjuk megfelelően szállítani. Fontos, hogy az Európából kiáramló és beáramló állatokra – és állati eredetű termékekre – is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak – tette hozzá.
A megbeszélésen a miniszter az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet hazánk erkölcsi kötelességének nevezte. Kifejtette, Magyarország 2024 októberében egy nagy nemzetközi konferencia keretében szeretne foglalkozni a kérdéssel, összegyűjtve a jó európai gyakorlatokat és programokat, egyúttal olyan ajánlásokat megfogalmazva, melyekben széles körű konszenzus van. Nagy István komoly eredménynek tartja, hogy
amelyhez nagymértékben hozzájárult a Nébih által kidolgozott célzott szemléletformálás, és a tájékoztató kampányok.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánk védendő értéknek tartja a GMO-mentes mezőgazdaságot, amely Magyarország alaptörvényben is szerepel. Az új európai szabályozás kapcsán pedig hazánk nagy vitára számít.
Látjuk azt, hogy Szingapúrban, Izraelben és az Egyesült Államokban már engedélyezték a műhúst, hazánk azonban az előállítást és a forgalmazást mindenképpen szigorúan szabályozni szeretné – fűzte hozzá az agrártárca vezetője.
Ez is érdekelheti:
