Mivel lehet leghatékonyabban lehűteni egy várost?

Az Egyesült Királyságbeli Surrey Egyetem kutatói a városi zöldfelületek – botanikus kertek, fasorok – és víztestek hűtő hatását vizsgálták. Kutatásuk eredményeképpen számszerűsíteni tudták, hogy melyik hány fokkal képes hűteni a környezetét – írja a Phys.org.

városi zöldfelület Budapest Vizafogó Park — Budapest 13. kerületében lévő Vizafogó Park

Rájöttek, hogy ugyan a hűtés hatásfokát helyi tényezők is befolyásolják, azonban így is van egy általános mintázat. Íme:

Botanikus kertek: átlagosan -5 Celsius fok (-2,2 és -10 Celsius fok között)
Vizes élőhelyek: átlagosan -4,7 Celsius fok (-1,2 és -12 Celsius fok között)
Esőkertek: átlagosan -4,5 Celsius fok (-1,3 és -7 Celsius fok között)
Zöldfalak: átlagosan -4,1 Celsius fok (-0,1 és -18 Celsius fok között)
Városi fák: átlagosan -3,8 Celsius fok (-0,5 és -12 Celsius fok között)
Városi gazdaságok: átlagosan -3,5 Celsius fok (-3 és -3,9 Celsius fok között)
Parkok: átlagosan -3,2 Celsius fok (-0,8 és -10 Celsius fok között)
Víztározók: átlagosan -2,9 Celsius fok (-1,8 és -5 Celsius fok között)
Játszóterek: átlagosan -2,9 Celsius fok (-2,8 és -3 Celsius fok között)

Természetesen minél nagyobb egy park, annál jobban hűt. A legjobb hatás elérése érdekében a városoknak érdemes lenne zöld folyosókkal összekötni ezeket a helyeket. A zöldítő projektek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, emellett pedig segítik az áradások megakadályozását is.

Prashant Kumar professzor, a Surrey Globális Tiszta Levegő Kutatóközpont (GCARE) igazgatója elmondta: „Ez segíthet a világ várostervezőinek felvenni a harcot a globális felmelegedés kihívásaival.

Ha csak néhány általunk leírt lépést valósítanak meg, máris sokkal ellenállóbbá válhatnak a városok, és a lakosok egészségesebbek és boldogabbak lesznek.”

városi park zöldfelület — A parkokban töltött idő a mentális és fizikai egészségre is jó hatással van

Azonban arra is rájöttek a kutatók, hogy a bolygó egyes részei sokkal érzékenyebbek a hőségre, de nem kutatták, hogyan lehet a zöld területeket ezek lehűtésére használni.

Bár a kutatás megerősíti, hogy rengeteg módon lehet hűvösen tartani a városokat, de még így sok munka áll előttünk, mutatott rá Maria de Fatima Andrade, a Sao Pauló-i Egyetem légkör-tudományi tanszékének professzora. A tanulmányból látszik, hogy nincs egy általánosan működő recept erre. Minden közösségnek magának kell rájönnie, mi az, ami működik az adott helyen.