0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 1.

Ha mindent beleszámolunk, jobb nem is számolni

Az 1999-ben létrehozott Agroszan Bt. tisztán családi tulajdonú vállalkozás, mely fő tevékenysége szántóföldi gabona-, olajos, ipari és alternatív növények termesztése.

Valamennyi saját földjük mellett, kezdetben haszonbérletben szántottak-vetettek. A jelenlegi közel 600 hektáros megművelt területhez és 10 hektáros telephelyhez lépésről lépésre jutottak hozzá. Mindez „teljes vállszélességben” végzett munkát és hitelek, lízingek bevállalását is megkövetelte, de előnyükre szolgált, hogy egyiktől sem ijedtek meg, és értettek ahhoz, amit csináltak.

Az állattartás mindig része volt a család életének, a szülők egyebek mellett háztáji bikahizlalással egészítették ki jövedelmüket a rendszerváltás előtt.

A jelenlegi gazdasági tevékenységük negyedik pillére pedig egy árutermelő juhászat, 400-as anyaállománnyal.

Az állat mindig „szerelem” volt számukra, Máté sem tudná elképzelni az életét jószág nélkül, de jelenleg jobban érzi a juhtartás terheit, mint örömét. – Jó az állomány, jók a szakembereink, maximálisan ki vannak szolgálva az állatok, mindent oda­adunk nekik, amire szükségük van, de örülünk, ha kijövünk nullára.

Bár a felvásárlási árak akkorát ugrottak az elmúlt egy-két évben, amekkorát korábban 15 év alatt sem nőttek, ezzel egy időben minden más is megdrágult. A fő gond az, hogy az állomány mérete nem optimális. Három juhászt ugyanis mindenképpen foglalkoztatni kell az ellátásához, de ennyien akár 1000-1500 juhot is el tudnának látni, hiszen az etetés, takarítás nagyrészt gépesítve van, a takarmányelőkészítés gépi feladatait pedig a növénytermesztők végzik. Mivel azonban a legelőik fizikailag korlátozottak, nem bővíthetik az állatlétszámot.

– Kevés, illetve tagolt a legelőterületünk. Egyik sem akkora, hogy érdemes lenne kitelepülni, ha pedig csak, mondjuk, százat hajtunk ki, az csak bonyolítja a dolgunkat. Így is van szántónk, amit legelőként használunk, de a Bódva síkjában található legjobb adottságú földeken természetesen nem fogunk legeltetni. Igaz, a tisztító-szárító üzemekből származó melléktermék, a törtszem jól kiegészíti a takarmányozást, de a szervestrágyát nem számolhatom haszonnak, hiszen mindössze 10-20 hektár egyszeri szórására elég, ami csak néhány százaléka a területeinknek.

A téli takarmányozás rengeteg gépi munkát igényel, az állattartással csak a legelőkre kapott területalapú támogatásokkal jövünk ki pozitívan.

Úgy gondolom, hogy sok munkával régóta csak stagnálunk. Ha mindent beleszámolunk, akkor jobb nem is számolni! – véli a szakember.

takarmány
A szántóföldi feladatok között prioritást élvez a széna és a téli takarmány készítése. Évente mintegy ezer bálára van szükség. Még a tavalyi aszályban is sikerült előállítani, úgy-ahogy. Mivel az egészet nem tudják tető alá rakni, mindig van valamennyi veszteség, de hagynak tartalékot is, hogy a nehezebb időkben legyen mihez nyúlni
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: