0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 11.

Embriótranszfer

A humán gyógyászatban lombikbébiprogramnak nevezik azt az eljárást, amit az állattenyésztésben in vitro embriótranszfernek (IVF). Utóbbi „párja” az in vivo eljárás, ami azt jelenti, hogy embriómosás után más nőivarú egyedek hordják ki a vehemet.

In vitro embrió-előállítás

Az in vitro kifejezést az élő szervezeten kívül végzett eljárások leírására használják. A szarvasmarha-embriótranszfer programokban az in vitro embriótermelés a következőkből áll:

  1. Ovum pick-up (OPU) történik, melynek során a petesejteket (nem a megtermékenyített petéket!) összegyűjtik a donor nősténytől. Az OPU során a donor nőstény petefészkei vákuumpumpához csatlakoztatott tűvel felszerelt transzvaginális ultrahangos készülékkel érhetők el. Ezzel az eszközzel az embriológus több petesejtet gyűjthet be, amelyek közvetlenül a donor nőstény petefészkéből szívódnak le.
  2. Ezeket a petesejteket ezután kiértékelik, érlelő táptalajba helyezik, hogy előkészítsék a megtermékenyítést, és laboratóriumba szállítják.
  3. Ezután in vitro (élő szervezeten kívüli) megtermékenyítést (IVF) végeznek úgy, hogy a spermát a petesejtekkel együtt helyezik el tápláló közegben a laboratóriumban.
  4. Az IVF után a megtermékenyített embriók körülbelül 6-8 napig a táptalajban maradnak.
  5. Az embriókat ezt követően értékelik fejlődési stádiumuk és minőségük szempontjából.
  6. Végül az embriókat a gazdaságba szállítják, ahol frissen továbbítják azokat az embriót befogadó tehenekhez, amelyeket ivarzási ciklusuk 6-8. napjára szinkronizáltak, vagy az embriókat lefagyasztják a laboratóriumban későbbi felhasználás céljából.

Az in vitro petesejtérlelés jelentősége

Az in vitro petesejtérlelés gyakorlati hasznosításának számos jelentősége lehet. Például a daganatos betegségekben szenvedő fiatal nőknél a tartós kemoterápia és besugárzás előtt, a betegek petefészkéből kinyert petesejtjeinek, illetve petefészek graftjainak a mélyhűtéssel történő tárolását követően, a felolvasztás után, ahhoz, hogy a petesejtek termékenyítésre alkalmas állapotba kerüljenek, maturáltatni (érlelni – a szerk.) kell őket. A maturáció után termékenyített petesejt már alkalmas arra, hogy az anyába való beültetését követően gyermek fejlődjön belőle.

A petesejtérlelésnek állatok esetében is fontos szerepe van. Veszélyeztetett állatfajok elpusztult nőstény egyedeiből a még időben eltávolított petefészek mélyhűtve tárolható, vagy pedig a belőlük kinyert petesejtekből génbankokat lehet létrehozni (ex situ génmegőrzés). Ha a későbbiekben a petesejtekből utódok létrehozása a cél, és recipiensként egy fajazonos nőstény, valamint elegendő mennyiségű fajazonos sperma is rendelkezésre áll, akkor a mélyhűtéssel tárolt petesejtek felolvasztása után in vitro körülmények között érlelhetők a nőivarsejtek. Ezen érett petesejtek termékenyítéséből származó embriók beültetésével létrejöhet egy olyan szaporulat, amely ennek a veszélyeztetett állatfajnak az egyedszámbeli növekedését eredményezheti.

[Részlet Polgár Zsuzsanna Nyúlembriók előállítása in vitro és mikromanipulációs módszerekkel, valamint embrió mélyhűtés fejlesztése az előbbi eljárások támogatására című doktori értekezéséből (https://archive2020.szie.hu/file/tti/archivum/Polgar_Zs_ertekezes.pdf)]

 

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: