Egyes országok (pl. Franciaország, Kína) vakcinázással küzdenek a madárinfluenza ellen, mások azonban nem alkalmazzák a védekezésnek ezt a módját, ugyanis az egyrészről nem nyújt védelmet a kórokozó mindegyik törzse ellen, másrészt arra „motiválhatja” a vírust, hogy ellenállóbb formát öltsön. A skót Edinburgh-i Egyetemen 2023-ban kezdtek kísérleti génszerkesztésbe. Rájöttek arra, hogy a vírus összes törzse a csirke egyik fehérjéjét (ANP32A) használja a sejten belüli reprodukciójához. Ezt a gént CRISPR-technológiával megváltoztatták, hogy a vírus ne legyen képes az osztódásra. A kísérlet során csirkeembriókat használtak, és ilyen módon 10 ellenálló példányt sikerült létrehozni.
Három fehérje (ANP32A, ANP32B, ANP32E) módosítása után azonban egy csirke sem fertőződött meg, még akkor sem, ha a természetben megszokott vírusmennyiség ezerszerese fertőzte meg az egyedeket. Fontos megállapítás, hogy a kutatók két év alatt nem tapasztaltak mellékhatásokat a génszerkesztett csirkék esetében.
Bár a sertések vírusos megbetegedései elleni vakcinázás az utóbbi években sokat fejlődött, még mindig gyakoriak a védőoltások hatásait kikerülő mutációk, mivel a vírus óriási genommal rendelkezik, kb 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Így nagyon nehéz megmondani, hogy melyik lehet az a fehérje amelyikkel kiváltható lenne a megfelelő immunválasz. Egy 2023-as tanulmány szerint a kutatók a sertés géntérképéből azonosítottak egy gént, ami kulcsfontosságú az afrikai sertéspestis vírusa elleni küzdelemben, és megnyitja a kaput a jövőbeni terápiák, vagy a génszerkesztett, és ezáltal vírusnak ellenálló példányok fejlesztése előtt.
Bár Magyarországon a génszerkesztett agráripari termékek előállítása tiltott, sok ország – a termelés elé állított követelménykényszer miatt – már legálissá tette a gyakorlatot. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy nem elég a technológiát kifejleszteni, azt a társadalom számára is elfogadhatóvá kell tenni.
