0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

A génszerkesztés hozhatja el a sertéspestis és a madárinfluenza végét

2007 óta terjed Európában az afrikai sertéspestis, ami Magyarország környékén is felütötte már a fejét, a madárinfluenza pedig itthon is időről időre megjelenik. A helyzet tehát mielőbbi megoldást kíván az egész kontinens agráriumának érdekében.

Egyes országok (pl. Franciaország, Kína) vakcinázással küzdenek a madárinfluenza ellen, mások azonban nem alkalmazzák a védekezésnek ezt a módját, ugyanis az egyrészről nem nyújt védelmet a kórokozó mindegyik törzse ellen, másrészt arra „motiválhatja” a vírust, hogy ellenállóbb formát öltsön. A skót Edinburgh-i Egyetemen 2023-ban kezdtek kísérleti génszerkesztésbe. Rájöttek arra, hogy a vírus összes törzse a csirke egyik fehérjéjét (ANP32A) használja a sejten belüli reprodukciójához. Ezt a gént CRISPR-technológiával megváltoztatták, hogy a vírus ne legyen képes az osztódásra. A kísérlet során csirkeembriókat használtak, és ilyen módon 10 ellenálló példányt sikerült létrehozni.

gén dns vírus
Fotó: pixabay.com
Amikor vírusnak tették ki őket, a módosított génállományú egyedek közül csak egyetlen csirke fertőződött meg a H5N1 törzzsel, míg 10 „hagyományos” csirkéből ez az arány 100% volt.

Három fehérje (ANP32A, ANP32B, ANP32E) módosítása után azonban egy csirke sem fertőződött meg, még akkor sem, ha a természetben megszokott vírusmennyiség ezerszerese fertőzte meg az egyedeket. Fontos megállapítás, hogy a kutatók két év alatt nem tapasztaltak mellékhatásokat a génszerkesztett csirkék esetében.

Bár a sertések vírusos megbetegedései elleni vakcinázás az utóbbi években sokat fejlődött, még mindig gyakoriak a védőoltások hatásait kikerülő mutációk, mivel a vírus óriási genommal rendelkezik, kb 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Így nagyon nehéz megmondani, hogy melyik lehet az a fehérje amelyikkel kiváltható lenne a megfelelő immunválasz. Egy 2023-as tanulmány szerint a kutatók a sertés géntérképéből azonosítottak egy gént, ami kulcsfontosságú az afrikai sertéspestis vírusa elleni küzdelemben, és megnyitja a kaput a jövőbeni terápiák, vagy a génszerkesztett, és ezáltal vírusnak ellenálló példányok fejlesztése előtt.

Az elméleti keretek és a technológiai ismereteink tehát adottak ahhoz, hogy a jövőben olyan egyedeket hozhassunk létre, amik ellenállnak a sok esetben emberekre is potenciális veszélyt jelentő vírusokkal szemben, és azoknak káros hatásaikkal ne kelljen kalkulálni.

Bár Magyarországon a génszerkesztett agráripari termékek előállítása tiltott, sok ország – a termelés elé állított követelménykényszer miatt – már legálissá tette a gyakorlatot. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy nem elég a technológiát kifejleszteni, azt a társadalom számára is elfogadhatóvá kell tenni.

Forrás: magyarmezogazdadag.hu