2022-ben rég nem látott helyzet állt elő: a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari árak párhuzamosan és drasztikusan emelkedtek egyszerre, ami meg is zavarta a piaci szereplőket – költségeiket nem tudták beépíteni az áraikba, noha minden jel arra mutatott, ez sikerülhet.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a piaci beavatkozásoktól, különösen az árfigyelőtől azt várja, hogy idén az élelmiszer-drágulás üteme lelassul, kisebbek lesznek az ármozgások. Növekedni fog a kiskereskedelmi forgalom volumene, de ahogy eddig is, idén is jellemző lesz az akciós termékek iránti keresletnövekedés, ami viszont ellehetetleníti a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek piacát.

Fordult a kocka

Sok év után jövedelmezőbbé vált az állattenyésztés a növénytermesztésnél, és ez várhatóan idén sem változik. A számunkra preferált német piacon (ahol csökken a sertésállomány) például 670 forintra nőtt az élősertés felvásárlási ára, amivel újra nyereségessé vált a sertéshizlalás. Ez a hazai sertésállományon is meglátszik, különösen a kocaállományon. Hasonlóan ígéretes, hogy a tejpiacon is élénkül a kereslet – tette hozzá a szakember. A bank piaci elemzői a nyártól további lassú felvásárlásiár-emelkedést várnak, ezzel párhuzamosan sok beruházást látnak megtérülni, ami még hatékonyabbá teszi a termelést.

A kilátások alapján az viszont továbbra sem változik idén, hogy a hazai élelmiszeripar versenyképtelen uniós szinten, amelytől vélhetően gyorsulni fog a koncentráció. „Sok az eladó cég, és sok idős gazda hagyja el a piacot” – mondja a szakember, hozzátéve: a koncentrációval nem csak a tőke, de a tudás is összpontosul, ami hatékonyságnövelő lehet.

A fogyasztás élénkülése újra magasabb inflációt jelenthet

A magas élelmiszer-inflációt a globális geopolitikai helyzet és a regionális tényezők mellett a hazai tényezők is emelték, mint például az ársapka és a kiskereskedelmi különadók. De ha az egyenletből kihagyjuk a házhoz szállítást és a házon kívüli étkezést, már csökkenő az élelmiszerárakról beszélhetünk – mondta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Az MNB analízisére hivatkozva elmondta,

Hozzátette: a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és egyéb terhet jelentő szabályozók okozta kockázatnövekedés felfelé nyomja az árakat, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban.

A cikk teljes tartalmát a Magyar Mezőgazdaság 15. számában olvashatják!