A fiókok egymáshoz kapcsolódása eltér a megszokott, „amerikai” stílusú, „minden nélküli”, azaz 2 × 20 milliméteres falvastagságú deszkák találkozásától – a HiveiQ tervezői a hazai, „velencei típusú” falcos illeszkedéshez hasonlót alakítottak ki. A hazai falcos kaptárakhoz képest annyiban szerencsésebb ez a megoldás, hogy a kaptárvas 2 centiméter széles peremen fekszik fel feszítéskor (a 4 centiméteres falvastagság miatt), és köszönhetően a merevítésnek, így nem roncsolja a fiókok peremét. A méhek kezelése közben a kaptárvassal érdemes tisztán tartani a fiókok peremét, falcát, így az illeszkedés hézag nélküli marad.
Mint minden „habkaptár”, a HiveiQ is szellőző aljdeszkával van ellátva. Ennek az az oka, hogy a tökéletesen záródó fiókok és az anyagában is tömör, természetes szellőzéssel (mint például a fa) nem rendelkező EPS olyan, a méheknek kedvezőtlen párás klímát hoz létre, amely csak egy szellőző aljjal mérsékelhető. A világon mindenhol alkalmazzák az alsó szellőzést a műanyag kaptárak esetében, de csak ott. Fakaptárak esetében nem szokás, hiszen azok a fa anyagszerkezetéből adódóan „mindenhol” szellőznek.
A termelő családok fiókjába behelyezhető egy olyan válaszfal (4. kép), amelyet egy, az aljdeszkára helyezett konzol tart, de ez a konzol egyben a kijárónyílást is két részre osztja (5. kép).
Világszerte megoszlik a méhészek véleménye a műanyagok használatáról méhesünkben, különösen, ha a kaptárról van szó (hiszen például anyazárka, anyarács, etetők tekintetében már népszerűbb, mint más anyag). Mint minden döntésnek, mérlegelésnek, ennek is két „serpenyője” van, de talán minden észszerűnek tűnő érvet alapvetően két szemlélet, két alapfelfogás mozgat. Műanyagpártiak: nem kell erdőt irtani, fát kivágni.
Annál a döntésnél, hogy beruházunk-e műanyag kaptárra vagy sem, hazánkban fontos szempont az, hogy létezik egy jól működő rendszer a fertőző nyúlós költésrothadás betegség felszámolására, ami hatósági keretek között, állami kártalanítás mellett a méhcsaládok leölésével és az eszközök megsemmisítésével vagy azok fertőtlenítésével végződik. Utóbbira való tekintettel, kétféle műanyag kaptár létezik: 1. fertőtleníthető, mint például a HiveiQ vagy egyéb kemény műanyagból készült, sima falú kaptárak; 2. nem fertőtleníthető, mint például az első, korai gyártású habkaptárak, amelyeknek a fala teli van repedéssel, apró lyukkal.
Ennek költsége jelentős, amit a méhésznek kell állnia!
Ez is érdekelheti:
