Fontos tapasztalata az idei szezonnak, hogy egyes, az elmúlt években nem termesztett fehérjenövények iránt is megnőtt az érdeklődés.

Még mindig nem ismertek a pontos adatok az őszi búza vetésterületéről, de az biztosra vehető, hogy ősszel kevesebbet vetettek ebből a kalászosból, mint egy évvel korábban – mondta lapunk érdeklődésére Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. Az is biztosnak látszik, hogy tovább csökkent a repce területe.

Késői szezonkezdet

Az alacsony terményárak, az ebből adódó likviditási gondok, az őszi vetések körüli területi bizonytalanságok, valamint az, hogy a támogatási rendszerben sem volt egyértelmű, mi lesz a szabály az ugaroltatásra, későbbre tolták a tavaszi vetőmagszezon kezdetét. Pedig az elmúlt években éppen ellenkező volt a tendencia, és

– vázolta a szezon sajátosságát az ügyvezető igazgató.

Az országot szinte teljesen lefedő nagy vetőmag-forgalmazóktól származó adatokból arra lehet következtetni, hogy idén minimális mértékben nőhet a kukorica-vetésterület. Ez most egy korrekció, hiszen tavaly a 2022-es aszály annyira megviselte a kukoricát – és persze a termelőket is –, hogy a szokásosnál kisebb területen vetettek, bár a csökkenés az előzetesen vártnál mérsékeltebb volt. Arról azonban még korai lenne nyilatkozni, hogy az idei növekedés milyen mértékű lehet – mondta Polgár Gábor.

A klimatikus változások miatt a kukorica-vetőmagok beszerzésénél a FAO-számok szerinti forgalomban is mindig van elmozdulás. A 2022-es aszály utáni félelem miatt tavaly nagyobb mértékű volt, megnőtt a korábbi 200-as, 300-as érési csoportok fontossága. Az őszi jobb csapadékellátottságot követően most visszaáll a korábbi rend, és 300-as vége és a 400-as eleje, vagyis a korai és a középérésű fajták újra visszatérnek.