Ezekkel a gondokkal műsorvezetőnk, Bányavölgyi Donáta is szembesült, ezért úgy döntött, profi segítséget kér. Somogyvári Anett amellett, hogy a Pegazus – a lovasok lapja főszerkesztője, több, mint húsz éve foglalkozik fotográfiával. 2002-től specializálódott lovas fotózásra.
Képei hónapról hónapra színesítik a Pegazus oldalait. Emellett, munkái megjelentek már napi és heti kiadványokban, valamint olyan nemzetközi lovas szaklapokban, mint például a St. Georg, a Nemzetközi Lovas Szövetség (BCM) által kiadott L’ Année Hippique, illetve az ANCCE-El Caballo Espanol – a spanyol lótenyésztés legszínvonalasabb magazinja, amit a világ számos országában forgatnak.
Láthatjuk fotóit prospektusokban, naptárakon, könyvillusztrációként, könyvborítóként – pl.: The Horse. Ő készítette a hazánkban kiadott első profi ménkatalógus (Új Nóniusz Ménkatalógus) teljes képanyagát. Munkái egyedi látásmódról tanúskodnak: fotóin látszik a lovak ismerete és az irántuk érzett szeretete.
Szelfi vagy nem szelfi? Ez itt a kérdés!
A válasz határozottan nem! Nagyon kevés olyan mobiltelefon van, amin megfelelően lehet a látószöget állítani. Emiatt – amikor földről fotózunk – nem fér bele teljesen a képbe a ló feje és nagy az orra. Sokan szokták lóhátról fényképezni magukat: ettől kifejezetten óva intünk mindenkit, hiszen rendkívül balesetveszélyes. Amennyiben tehetitek, inkább kérjetek meg valakit a fotó elkészítésére vagy használjatok szelfibotot, esetleg állítsatok be időzítőt és támasszátok le valahova a telefont.
Milyen felszerelést tegyünk a lóra?
Kötőfék és vezetőszár helyett, határozottan javasolt a kantár és bőr szár. Így sokkal elegánsabb és a hosszú, logó részek sem rontják az összképet. A másik kulcs az igényesség. Minden legyen tiszta, ápolt és ép. A szakadt eszközök, amellett, hogy esztétikailag csúnyák, potenciális veszélyforrások is. Az olyan apróságokról sem szabad elfeledkezni, mint a szíjak bebújtatása, a megcsavarodott szár kiegyenesítése vagy a kantár megigazítása, hiszen ezek a kis dolgok mind hozzájárulnak a jó végeredményhez.
Mire figyeljünk a háttér kiválasztásánál?
A környezet éppen annyit vehet el egy kép minőségéből, mint amennyit hozzá tud adni. Egyrészt, nem szabad, hogy túlzsúfolt legyen, másrészt célszerű mélységet adni a képeknek. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy legyen minél távolabb – fix pont esetén legalább 4-5 méterre – a lótól. Egy szép épület – ennél fontos, hogy a ló párhuzamosan álljon vele, ha felállított képet készítünk – vagy természeti közeg teljesen ideális, ellenben a nyitott pajta vagy szűk istálló már zavaró lehet. Jobb híján, semleges, homogén háttér – mint az egyszínű fal vagy sövény – is megfelel.
Sörényes vagy sörénytelen oldalról fotózzunk?
Amennyiben nincs befonva és egy oldalra lehet fésülni, akkor inkább a sörénytelen oldalról ajánlott fotózni. Így jobban kirajzolódik a nyak íve, erőteljesebben látszódnak az izmok.
Függőlegesen vagy vízszintesen tartsuk a telefont felállított ló fotózásánál?
A mobilt vízszintesen fogjuk és a kép készítője legyen párhuzamos a lóval. Olyan távolságba érdemes állni, hogy egy kicsit ráközelítve is látszódjon a képernyőn az állat egész teste és a ló előtt legyen egy kicsit több tér. Tanácsos figyelni arra, hogy ne a ló elejéhez legyünk közelebb, hanem inkább kicsit a hátuljához. A készüléket tartsuk körülbelül szem-magasságban. Teleobjektívet használva egészen messziről és lentről is szoktak fényképezni, viszont telefonnal ez egyáltalán nem ajánlott, mivel torzulást okoz.
Lejegyezte: Szivek Laura, Somogyvári Anett és Bányavölgyi Donáta – a Pegazus – a lovasok csatornáján elhangzott – riportja alapján.
