Ez derült ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, az ELTE Etológia Tanszék és a Budakeszi Vadaspark egyedülálló közös kutatásából, amely a rangos Biological Conservation szaklapban jelent meg.

Minden hazai természetkedvelő örömmel figyelt fel a hírre, mely szerint 2024-ben az európai vadmacska (Felis silvestris) lett az Év Emlőse Magyarországon, ez ugyanis számos lehetőséget teremt arra, hogy jobban megismerjük ezt a rejtőzködő, fokozottan védett macskafélét és a fajt érintő veszélyeket.

A vadmacska napjainkra már teljesen vagy csaknem teljesen eltűnt Európa országainak jelentős részéből, melynek hátterében elsősorban az élőhelyvesztés, az élőhelyek emberi hatásra történő átalakulása és az országúti elütések állnak.

A faj hazánkban szerencsére még jelentősnek mondható populációval rendelkezik, ám ennek java része az ember által erősen bolygatott, feldarabolódó élőhelyeken kénytelen boldogulni.

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, az ELTE Etológia Tanszék és a Budakeszi Vadaspark szakemberei egy átfogó kutatás keretében ennek kapcsán arra voltak kíváncsiak, hogy a magyarok milyen ismeretekkel rendelkeznek a vadmacskákat érintő veszélyekkel és a felelős macskatartási szokásokkal kapcsolatban, és mindezekhez képest milyen elvek szerint tartják a macskáikat.

A mintegy 1.300 válaszadó, köztük közel 1.000 macskatartó megkérdezésével megvalósult kérdőíves felmérés számos aggasztó jelenségre világított rá. Kiderült például, hogy a válaszadók többsége épp a házimacska jelentette veszélyt tartja a leginkább elhanyagolhatónak a vadmacskákat fenyegető tényezők sorában. Emellett

Szerencsére születtek biztató eredmények is, hiszen sok válaszadó nemcsak ismeri a felelősségteljes macskatartás elveit, hanem ezeknek megfelelően is tartja kedvencét. Sokan viszont (még a biológiai és vadgazdálkodási ismeretekkel rendelkező válaszadók közül is) hiába vannak tisztában a felelősségteljes macskatartás elveivel, a gyakorlatban ennek épp az ellenkezőjét teszik.

Mivel hazánkban nincs egyéb hatékony intézkedés a természetes élőhelyeken élő és kóborló elvadult házimacskák korlátozására, a megmaradt vadmacska-állomány házimacskák elleni védelmében jelenleg csak a legális vadászatra lehet számítani. A Biological Conservation folyóiratban közölt kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a kóborló házimacskák eltávolítása épp azokon az (apróvadas) vadászterületeken gyakoribb, ahol egyébként kevés vadmacska él. Ehhez képest

Ennek nyilvánvaló oka, hogy a kóbor házimacskák vadászatának oka a földön fészkelő madárfajok és kistestű emlősfajok védelme. A helyzet összetett, hiszen a fokozottabb házimacska-kontroll a vadmacskákat egyszerre védi és akár veszélyeztetheti is.

Az eredmények alapján a kutatók mind a vad-, mind a házimacskák viselkedésének és ökológiájának realisztikusabb és mélyebb megértésére buzdítanak, ami segítheti magasabb állatjóléti standardok kialakítását, továbbá a vadmacska-állomány hatékonyabb védelmét is.