A klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika feltételei és a szigorúbb fogyasztói elvárások egyaránt a környezetet kímélő termelés irányába mozdítják az agráriumot, melynek egyik fontos kérdése a CO2 kibocsátás. A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ezért még tavaly egy hiánypótló kezdeményezést hozott létre, elindította a K&H agrár CO2 kalkulátort – most pedig már az első eredmények is megvannak. Az online elérhető kalkulátor a cégek saját valós termelési adatai és a szektor nemzetközi iparági statisztikái alapján megmutatja, hogy mekkora karbon-kibocsátása van az adott gazdaságnak. A kalkulátor kifejezetten a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázokat (ÜHG) – vagyis a szén-dioxidot, a metánt és a dinitrogén-oxidot – vizsgálja a közvetlen (Scope1) és közvetett (Scope2) kibocsátásokra vonatkozóan.
CO2 kibocsátás ágazatonként
„A K&H agrár CO2 kalkulátorunkat már több mint 40 hazai agrárcég kitöltötte, így láthatók az első összesített ágazati eredmények: az átlagos országos bruttó kibocsátás a növénytermesztési ágazatban 2000 tonna CO2 alatt marad, a sertéságazatban 3600 tonna CO2, a szarvasmarha ágazatban pedig meghaladja a 9200 tonna CO2 kibocsátást. Mindez tehát hazai szinten is igazolja a nemzetközi becsléseket, hogy igen komoly eltérések vannak az egyes ágazatok ÜHG-kibocsátása között.
– tájékoztatott Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője. „Az eredmények arra is lehetőséget adnak, hogy összevessük a hazai kibocsátást a nemzetközi adatokkal. Ezek alapján az látható, hogy míg a hazai agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna CO2/millió EUR eszköz, addig a nemzetközi adatok alapján ez 1.528 tonna CO2/millió EUR eszköz, vagyis a hazai kibocsátási érték a nyugati értékeknek közel harmada” – tette hozzá az agrárszakember.
„A hazai ESG-rendelet megjelenésével, illetve az uniós jelentéstételi kötelezettség (CSRD) második, nem tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozó szakaszához közeledve azt látjuk, hogy egyre nagyobb nyitottság van a kalkulátor használatára vonatkozóan. Ennek több oka is van: egyrészt a vállalatok ezáltal lehetőséget kapnak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket vevőiknek, partnereiknek. Másrészt a saját fenntarthatósági jelentésük egyik fontos elemeként tervezik használni a kalkulátor eredményeit. Harmadrészt pedig van olyan cég is, amelyik a cégérték és reputációs érték növeléséhez kívánja alkalmazni a kalkulátort” – mondta Demeter Zoltán.
