Először is érdemes tisztázni, mit értünk fokozott kőzetmállás alatt. A vulkanikus kőpor talajon történő terítése lényegében egy egyébként is létező geológiai folyamatot, a kőzetek szénciklusát gyorsítja fel, aminek eredménye, hogy szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, amiket a kőzetekben tárolnak. A kövek porításával és elterítésével növelik a felületet, ami képes megkötni a levegő szén-dioxid tartalmát.

Az utóbbi évek tanulmányainak bizakodásra okot adó eredményei hatására egyre több vállalatot hoznak létre, melyek kőzetmállasztásra építenek. Ezen cégek kitermelik a megfelelő kőzetet – többnyire bazaltot bányásznak, de olyan cég is akad, amelyik használt betont őröl -, megőrőlik, majd leszállítják a termőföldekre, ahol 25 tonnányit terítenek hektáronként. Ezen cégek általában térítésmentesen adják a kőport a gazdáknak, bevételük abból származik, hogy szén-dioxid kvótákat adnak el nagyvállalatoknak. Más vállalatok például strandokon, vagy egyenesen az óceán felületén terítik a port, utóbbi nem csak a levegőn, de az óceán vizének savasságán is javít.

A kőzetmállás jótékony hatásának ára

Ugyanakkor további vizsgálatok tárgya, hogy a jótékony hatások elérése érdekében mekkora kárt okoz a kitermelés, az őrlés és a szállítás, melyek energiaigényes folyamatok. Van azonban már tanulmányi eredmény arra vonatkozóan, hogy a fokozott kőzetmállás fele annyi energiát emészt fel, mint a hasonló célú, úgynevezett közvetlen légfelvétel. A közvetlen légfelvétel erőművekkel igyekszik megtisztítani a levegőt, de ez a módszer is még fejlesztés alatt áll.

De hogyan is segít ez pontosan a gazdáknak a közvetett hatásain (levegő tisztítása, így a klímaváltozás lassítása) kívül? Egyes modern mezőgazdasági gyakorlatok – növényirtószerek, műtrágyák, stb. – erodálják a termőtalajt, például túlzottan savassá teszik azt.

A cikk felhívja a figyelmet, hogy egyelőre a hosszútávú hatások nem ismertek. A kutatók leginkább a nehézfémek talajban történő felhalmozódásától tartanak. A néhány cég által használt olivin ásvány például olyan nehézfémeket tartalmaz, mint a nikkel, ami a termőtalajban felhalmozódva az emberi szervezetbe is képes bejutni.