A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, mintha a heréknek nem sok hasznuk lenne a kaptárban, viszont ha egészében szemléljük a mézelő méh életmódját és szaporodását, láthatjuk, hogy szerves részét képezik a méhcsaládnak. Szintén felértékelődik a herék méhcsaládban betöltött szerepe, ha tenyésztési szempontból tekintünk rájuk, a mesterséges termékenyítés tekintetében pedig nemcsak hogy határozottan szükségesek, hanem jóval több dolgunk is akad velük, mint elsőre gondolnánk.

A herék nevelésének időzítése

Gyakorlati szempontól a legcélravezetőbb választás, ha a herenevelést a méhek természetes szaporodási időszakára időzítjük, tehát a rajzási időszakra. Ennek a herék megtartásának esetleges nehézségeihez van köze, hiszen tudható, hogy a méhcsalád elűzi a kaptárból a heréket, amint azok feleslegessé válnak vagy hordástalan időszak alakul ki. A méhekkel való munkavégzés mindig akkor könnyebb a méhész számára, amikor célja a méhekével egyezik.

A herenevelés indításának pontos megválasztásához azt kell tudnunk, hogy az inszemináció időpontja előre meghatározott-e, így ahhoz igazodva szabjuk meg a herenevelés idejét, vagy fordítva, a herék ivaréréséhez időzítve szabjuk meg az inszemináció időpontját. Ez utóbbi esetben a herenevelést bármikor indíthatjuk, azt követően pedig, hogy az apacsalád anyja bepetézte a herekeretet, ki tudjuk számolni, mikor milyen munkafolyamatot kell elvégeznünk a továbbiakban. Saját célra végzett inszemináció esetén ez a választás kissé több mozgásteret enged az eljárás megkezdéséhez. Amennyiben viszont fontos, hogy az inszemináció napja előre meghatározott legyen – például az inszeminátor otthonától távol végzett bér-inszeminációs tevékenységgel kapcsolatban –, a szükséges időintervallumot visszafelé számolva kapjuk meg a herenevelés indításának helyes időpontját.

A herék nevelése és tartása tehát az egész mukafolyamaton végighúzódik, a herekeret bepetéztetésétől indulva, a herék ivaréretté válásáig. A here köztudottan 24 napra kel, ivaréretté válásához pedig legalább két hét szükséges, de a háromhetes herék nagyobb arányban lesznek ivarérettek, nagyobb mennyiségben adnak spermát, ráadásul spermájuk viszkozitása is kedvezőbb lesz a spermagyűjtési folyamat során, amire a spermagyűjtéssel foglalkozó fejezetben még visszatérünk. Összeadva a fejlődési és ivarérési folyamatot, 45 napot kapunk. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az inszemináció napja előre meghatározott, a naptárban 45 napot visszaszámolva kapjuk meg azt a dátumot, amikor be kell petéztetni az apacsalád herekeretét. Én ezen annyiban változtatok saját munkarendemmel kapcsolatban, hogy a könnyebb követhetőség érdekében a herék kelésének napjára időzítem az inszeminálandó anyákhoz szükséges álcázást, ami valójában csak egy nappal tolja el a munkarendet, így az inszemináció a 46. napra esik. Természetesen ez a számolás attól függően változhat, hogy milyen idősen inszemináljuk a nevelt szűz anyákat, de erről is a későbbiekben lesz szó. Egyes források szerint a herék tömeges ivarérése 30 napos koruk felett hanyatlásnak indul. Személyes tapasztalatom az, hogy a jól tartott herék a petézéstől számított 46. napot követő egy héttel később (vagyis az 53. napon) még kiválóan alkalmasak az eljáráshoz.

Hereműlép vagy építtetőkeret

A herenevelést kiszámíthatóbbá teszi, ha rendelkezünk hereműléppel, ezt azonban Magyarországon igény esetén csak néhány szomszédos országból tudjuk beszerezni, és ha például indokoltan saját termelésű viaszból szeretnénk készíttetni, ez tovább bonyolítja helyzetünket. Ez a nehézség azonban viszonylag könnyen áthidalható.

Az építtetőkeret alkalmazása a kaptárban egyéb szempontok alapján is előnyös lehet, és inszeminációkor is nagy segítségünkre szolgál.