0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Növényvédőszer-használat régiók és gazdaságméret szerint

A termőterület csökkent az elmúlt 10-15 évben, míg a növényvédő szerek használata nőtt. A területek kisebb hányada, 44%-a 300 hektár alatti gazdaságoké.
Tavaly a legnagyobb kijuttatott termékhektárt elérő, önálló hatóanyagként alkalmazott tebukonazolból az elmúlt 3 évben 21 különböző termék felhasználását mértük.

Ennél akár nagyobb termékszámot is közölhetnénk, ha külön nevesíthetnénk a sokszor kisebb felületeken alkalmazott párhuzamosan importált növényvédő szereket. A 2. és 3. helyen a már több évtizede alkalmazott két piretroid hatóanyag szerepel. A 2022-ben negyedik, a legnagyobb felületen alkalmazott teflutrin, ami az eredményes monokultúrás kukoricatermesztésben megkerülhetetlen talajfertőtlenítő hatóanyag, 2023-ban visszacsúszott a 12. helyre. Az 1 százalékos részesedés a teljes 2023-as felhasználásból 133 ezer hektárt jelent, így például a teflutrin pont 2 százalékos felhasználással bír 2023-ban a növényvédőszer-hatóanyagok közül.

Ha a Dunántúlra és az ország többi részére osztjuk fel a vetett és álló kultúrák területeit és a felhasznált növényvédő szereket, ebben az esetben a Dunántúlon található a vetett terület 40 százaléka, míg a növényvédőszer-forgalom 42 százalékát adta a Dunántúlt alkotó 3 EU-régió.

A vetésforgóban nagyobb hangsúllyal szereplő repce az, ami a Nyugat-Dunántúlon (Győr, Vas, Zala) fontos szerepet játszik, ezért a repcetermesztéshez szükséges több kezelés áll a kijuttatott növényvédő szerek, a vetésterületet jóval meghaladó nagyobb részesedése mögött.

Észak-Magyarországon (Szabolcs, Borsod, Heves) találhatóak jelentős gyümölcs- és szőlőterületek, így a sokszori kezelések hektárra vetítve megemelik a régió jelentőségét. Észak-Alföld (Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár) az a régió, ahol a kijuttatott növényvédő szerek aránya jóval kisebb a vetett területhez képest, ebben a régióban a vetett területből a kukorica 27 százalékot, míg a repce csupán 2 százalékot tesz ki. Szembetűnő, hogy a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) a tavalyi rosszabb terméskilátások miatt már kezelések maradtak el a szántóföldi kultúrákban, ez, illetve a gyengébb homoktalajokon lévő kevesebb növényvédő szerrel is eredményesen termelhető tritikálé, rozs miatt is ez a régió, ahol a vetett terület és a növényvédőszer-piaci forgalom aránya alapján a legnagyobb a különbség (2. ábra).

A 3. ábrán azt mutatjuk be, hogy kultúránként mekkora a vetett terület, a hektáralapú növényvédőszer- és az elméleti piaci forgalom megoszlása a 2023-as évben. Az „egyéb” kultúrák tartalmazzák a kisebb szántóföldi kultúrákat, valamint a szőlő, gyümölcs, csemegekukorica kultúrákat is.

Az utolsó, 4. ábrán arra keressük a választ, hogy a gazdaságok mérete alapján hogyan oszlik meg a 3,53 millió hektárnyi művelt területre kijuttatott növényvédő szerek forgalmának aránya.

Ha 5 gazdaságméret-kategóriára bontjuk a magyarországi gazdaságokat, ebben az esetben a 300 hektár alatti gazdaságok a terület 44 százalékát, a 300 hektár feletti gazdaságok pedig a terület 56 százalékát művelik.

A növényvédőszer-forgalom 40-60 százalék a 300 hektár alatti és feletti gazdaságok esetén. A 100 hektár alatti gazdaságok művelték a terület 24 százalékát 2023-ban, azonban úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő években ez az arány csökkenni fog a generációváltás, valamint likviditási problémák miatt, a terület pedig a nagyobb gazdaságokban koncentrálódik majd tovább.

Szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2024-es évre is sikeres és eredményes gazdálkodást kívánunk!

Puskás Péter
Kynetec Hungary Kft.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság