Szakszerű tárolás
Az erdősítésekben felhasznált makkot ősszel gyűjtjük, és a csemetekertekben megnevelt csemeték egy része is már ősztől rendelkezésre áll az ültetésekhez, így szerencsés esetben október-november tájékán megvalósulhat az ültetés. Az el nem vetett makkot, illetve a csemetekertekből már kiemelt csemetéket viszont megfelelő körülmények között, szakszerűen kell tárolni a tavaszi ültetésig. Fontos, hogy ne száradjanak ki, ne fagyjanak meg a hideg hónapokban. A makkot magtárolókban tároljuk, forgatjuk és folyamatosan figyeljük nedvességtartalmát. A csemeték hűtőházban vagy vermelőhelyen várják a tavaszt.
4. Makkvetés géppel
Sokszínűség, elegyesség
Az erdők felújításánál fontos szempont, hogy minél változatosabb, elegyes erdőket hozzunk létre. A több fafajból álló erdők növelik a biológiai sokféleséget, ellenállóbbak lesznek a károkkal, kórokozókkal szemben. Az erdősítésekhez ezért általában a termőhelyhez illő több fafajt tervezünk, és elegyesen ültetjük el a csemetéket.
A gazdálkodókat pályázatok segítik, az állami erdőgazdaságok pedig a Mintafásítási és az Újszülöttek Erdeje Program keretében vállalnak jelentős részt a hazai erdőterületek gyarapításában.
6. Erdőtelepítés korábban vadföldként művelt területen
Az erdőtelepítéseket általában vadkárelhárító kerítések védelmében hozzuk létre, főbb hazai fafajaink esetében hektáronként 10 ezer csemetét vagy 300-400 kg makkot ültetve. A munkafolyamat általában gépesíthető, a terület-előkészítéstől az ültetésig, majd a későbbiekben az ápolásokig. Arra törekszünk, hogy ahol lehet, őshonos fafajokból álló, elegyes erdőket telepítsünk.
Az egy-két éves csemeték nagyon kitettek az időjárásnak, így a gondos, szakszerűen elvégzett erdősítés sem mindig garancia a sikerre. A kellő csapadékot hozó tavaszi időjárás elengedhetetlen a fiatal fácskák növekedéséhez, az új erdők születéséhez.
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
Képek: Milinszki Tibor, Rosta Katalin
