A forró, száraz napok után július legvégére némileg enyhült az időjárás. A hőmérséklet a szélsőségesen magas értékekről csökkent, de az egész országot érintő esőzések ezúttal is elmaradtak, csupán a helyileg kipattanó, gyakran jéggel kísért záporok, zivatarok nedvesítették a kiszáradt talajt.

Az alma károsítói közül a varasodás számára csak ott kedvezőbbek a körülmények, ahol a helyi csapadék biztosított nedvességet a terjedéshez, másutt alig változott a fertőzés. A gyümölcsök varasodásfertőzöttsége országos átlagban 5% körüli. A lisztharmatos hajtások ennél gyakoribbak, a területek fele mentes a betegségtől, míg 5% körüli vagy ennél magasabb fertőzést a gyümölcsösök 50%-án figyelhetünk meg. A változás ebben az esetben is lassú, mert még a melegkedvelő kórokozó számára is túlságosan magas az átlagos hőmérséklet.

A közepesen vagy erősebben fertőzött területek aránya eléri a 10%-ot, ott a gyümölcsök 10-25%-a hernyórágott, és folyamatosan potyog a fákról. A hullott gyümölcsök között sok a napégett is, amik rohadásnak indultak a gyümölcsmoníliától. Levélaknázó molyokkal csaknem az összes almás fertőzött kisebb-nagyobb mértékben, van, ahol az aknázott levelek aránya eléri a 25-30%-ot.

A meggy- és cseresznyefákon alig erősödött a blumeriellás és sztigminás levélfertőzés, viszont jelenleg is folyamatos az időjárásból fakadó élettani levélsárgulás és lombhullás. Nincs hajtásnövekedés, a rügyek differenciálódása szintén leállt, ami befolyásolja a jövő évi jó termés esélyeit. A szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása emelkedik, növekszik a gyümölcshullás, és egyre több a gyümölcsmoníliától fertőzött termés a fákon és a fák alatt. A sebfertőző betegségnek a moly és a darazsak okozta rágás nyit utat a gyümölcshéjon.

mert a rajzáscsúcstól számított 7-10 napon belül kikelnek a lárvák, de a leghatékonyabb a rajzó legyek csalétekkel kombinált rovarölő szeres gyérítése, még a peterakás megkezdése előtt.

Az elmúlt időszak a szőlőlisztharmat terjedésének kedvezett, ennek következtében már nemcsak a fürtökön, de a leveleken is gyakori a tünet. Emellett csapadékosabb ültetvényekben ismét emelkedik a peronoszpóra- és a feketerothadás-fertőzés szintje. A védekezések időzítésénél már a zsendülést és az éréskezdetet is figyelembe kell venni, mert van, ahol már elkezdődött a szüret. Jelenleg az amerikai szőlőkabóca 90%-a imágó, ezért folytatni kell ellene a rovarölő szeres kezeléseket a tojásrakás megelőzése érdekében.

Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a www.magyarnovenyorvos.hu internetes oldalon.

Dr. Aponyi Lajos,
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara