0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 29.

Ősi fenyők segítségével tudhatunk meg többet az éghajlatváltozásról

Kalifornia nyugati részén, a száraz Fehér-hegységben nőnek azok a göcsörtös törzsű szálkásfenyők, melyek némelyike akár 4000 éves is lehet.

Ezek közül a lassan növő, hosszú életű fák közül némelyek már a gizai piramisok építése előtt is ott kapaszkodtak a sziklákon. Hosszú éveken át a kutatók a szálkásfenyők évgyűrűinek szélességét elemezték, melyből a múlt idők hőmérsékleti változásaira tudtak következtetni. A meleg, nedves körülmények között ugyanis vastagabbak az évgyűrűk, míg a száraz, hűvös időszakokban a növekedés lelassul, és keskenyebbek az évgyűrűk. Ezek a becslések azonban több évtizedes, de legalábbis több éves időszakokra vonatkoznak – írja a Phys.org.

Egy új tanulmányban azonban a fákból vett vékony furatokat komputer tomográfiai vizsgálatoknak (CT) vetették alá. Ezzel képesek voltak az évgyűrűkön belüli faanyag sűrűségét vizsgálni, ami lehetővé tette a múlt hőmérsékleteinek éves bontását is.

szálkásfenyők
A szálkásfenyők göcsörtös törzsét a hagyományos módszerekkel nem lehet vizsgálni
Fotó: Rios, Pixabay

Az évgyűrűkön belül látható egy sötétebb és egy világosabb rész. A világosabb a vegetációs időszak elején, tavasszal keletkező úgynevezett korai pászta. A sötétebb ősszel, a vegetációs időszak végén képződik, ez a késői pászta. Ez utóbbi általában sokkal pontosabb információkat hordoz a növekedési időszak hőmérsékletéről, mint az évgyűrű szélessége. Azonban a hagyományos módszerekkel ezek nem vizsgálhatók, mivel a szálkásfenyők törzsei túlságosan göcsörtösek ezekhez.

Azonban a vékony, henger alakú törzsből vett minták CT-vizsgálata lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a fák évgyűrűiről háromdimenziós képet alkossak. Így vizsgálni tudják a kései pászták sűrűségét, amiből következtetni lehet a hőmérséklet évenkénti változására.

Összesen 51 darab Fehér-hegységben növő szálkásfenyőből vettek mintákat. Ezzel képesek voltak feltérképezni nem csak ennek a területnek, de Amerika egész délnyugati részének az időjárási változásait 1625 és 2005 között.

Több mintázat is kirajzolódott, beleértve a kis jégkorszak alatti hűvösebb időszakokat. Az is jól látható volt, hogy az elmúlt két évtized, 1994 és 2005 közötti időszak volt az eddigi legmelegebb.

Ezek az eredmények azt sugallják, hogyha további fenyőkből vesznek mintákat és azokat CT-vizsgálatnak vetik alá, akkor Amerika délnyugati részének hőmérsékletét is feltérképezhetik. Ez az eddigi példa nélküli éves felbontású rekonstrukció egészen időszámításunk előtt 2575-ig nyúlna vissza. Ilyen régi ugyanis a legrégebbi évgyűrű, ami a kutatók hőmérséklet-érzékeny mintáiban található.

Ez a technika több területen is használható, ahol lassan növő, öreg fák találhatók. Ilyen faj például a patagónciprus Dél-Amerikában, vagy egy borókaféle, a Juniperus przewalskii a Tibeti-fennsíkon.

Forrás: Phys.org