A hajdúböszörményi agrárfórum második vitaindító előadását Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója tartotta. Mint fogalmazott az 1960-as évektől tekintve 1990-ig a hazai agrártermelés fokozatos emelkedő pályáján volt. Ezt követően az adatok azt mutatják, hogy egy útkeresés stádiumába került a hazai agrárium. Néhány jobbnak tűnő évet általában mindig visszaesés követ. Az elmúlt egy-másfél év a jövedelmi viszonyok megváltozását eredményezte.
Az Eurostat adatai alapján az MBH Bank szakértő elemzői megvizsgálták hol emelkedtek leginkább a termelési költségek. Az adatok azt mutatják, hogy 2015-höz képest az EU27 országaiban átlagosan 143,1 százalékkal nőttek a költségek. Ausztriában és Franciaországban a legkevésbé, csak olyan 135 százalékkal, de legjobban, Romániában 156 százalékkal, Lengyelországban 164,2 százalékkal, hazánkban pedig a legnagyobb mértékben 186,4 százalékkal. Előadása végén egy idézettel hívta fel az Agrárfórum résztvevőinek figyelmét az alkalmazkodás fontosságára: „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.” /Charles Darwin/
Az Agrárfórum első kerekasztal-beszélgetésén Nobilis Márton, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár; Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója; Benedek Fülöp, a Nádudvari Élelmiszer Kft. felügyelőbizottsági elnöke; Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektor-helyettese; Nagy Antal János, a NAGÉV Csoport tulajdonosa; Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója; Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója és Spander Zsolt a NAV igazgatója vettek részt. A beszélgetést kiadónk korábbi munkatársa, Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője moderálta. A beszélgetés során szóba került, hogy a gazdák összefogása, a hagyományos értelembe vett jó fajta szövetkezés, vagy integráció minden ágazatban fontos lenne.
Termékpályában és a vertikális integráció mellett a horizontálisban is gondolkodó szemléletre van szükség. A szakképző intézmények és az egyetemek a rendelkezésre álló diákokból igyekeznek a munkaerő utánpótlását biztosítani. Mindezek ellenére is az automatizálás, a robotika, a termelés minden szintjén fontos fejlesztési irány.
Az Agrárfórum második kerekasztal-beszélgetésén Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója; Pint Tamás, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletág-igazgatója; Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója; Ifj. Sántha Imre, Formula-GP Kft. ügyvezetője; Demeter Zoltán, a K&H Bank agrárüzletág vezetője és Frommer Lajos, a Farmmix Kft. ügyvezető igazgatója vettek részt. A beszélgetést Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója moderálta. A kerekasztal résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy az éghajlati változás a növénytermesztésben komoly változásokat eredményez. Az egyes növénykultúrák termesztési zónája felfelé tolódik.
A szakértők szerint két járható út van. Egyrészt a diverzifikálás, ahol a gazdaság több lábon állása érdekében a növénykultúrák számát növelve, vagy az állattenyésztést is elindítva üzemi szinten eredményes vállalkozást építeni. Vagy specializálódni kell. Erre példa, hogy a búza esetén a malmi minőség vagy az annál is jobb paraméterekkel rendelkező tétel jelentős haszonnal értékesíthető. Arra specializálódnia egy gazdaságnak, hogy a vetőmagtól, a tápanyag-utánpótláson és növényvédelmen át a betakarításig a legjobb minőségre törekszik gazdaságilag is kifizetődő irány lehet.
