Több konferenciát is szervezett az egyesület egyedül, illetve társszervezőkkel együtt. Ezekből kiderült, hogy vannak olyan ágazatok, ahol már megjelent a precíziós szemlélet. Hogy látja, általában mennyire jellemző az állattartókra az „adatalapú gazdálkodás”?

– A mezőgazdaság szinte minden területén ma még a tapasztalatok és a megérzések a legfontosabb döntéstámogatók. Ha ezt a két lábon állást kiegészítjük az adatokból kinyert információkkal, akkor már nem billeg a háromlábú kis szék, sokkal eredményesebbek lesznek döntéseink. Fontos, hogy

Ennek egyszerű oka, hogy ezek nélkül nem lehet csupán a nyers adatokból és statisztikai eredményekből a gyakorlatban is hasznosítható következtetéseket levonni.

Az adatalapú döntéstámogatást az egyre jobban terjedő „okos rendszerek” és adatokat ontó berendezések, valamint a rendszerekhez és az állattartási folyamatokhoz egyaránt értő személyek által biztosított, emelt szintű szakmai tanácsadás felhasználásával lehet a legjobban biztosítani. Szükséges lenne az ilyen irányú szakemberképzést széles körben kiterjeszteni.

Az előző KAP-ciklusban – a precíziós pályázatoknak is köszönhetően – a kisebb növénytermesztők közül sokan elindultak a precíziós növénytermesztés útján, azonban a precíziós gazdálkodással kapcsolatban keveseknek jut eszébe az állattartás. Mit tesz, illetve tud az egyesület tenni a szemlélet megváltoztatása érdekében? Egyáltalán ez a lehetőség mennyire van jelen az állattartók gondolkodásában?

– Fontosnak tartjuk, hogy az állattartás is megmutassa precíziós képességeit. Meggyőződésem, hogy a precíziós állattartás nincs lemaradva a precíziós növénytermesztés mögött, melynek nagyon egyszerű oka van: technológiai megoldásaikban valamennyien az ipar 4.0 és ma már 5.0 megoldásait használják.

Egyesületünk feladata az is, hogy megmutassuk hol tart ma és merre halad a precíziós állattartás.

Ma a szántóföldi növénytermesztés területének kétharmadán állati takarmányokat állítanak elő. Ha ezeket is beleszámolnánk az állattartás kategóriájába, akkor érdekes helyzet állna elő, a mezőgazdaság egészében az állattartás foglalna el 66%-ot, míg a növénytermesztés 34%-ot. Ez persze abból a szempontból sántít, hogy az állati takarmány szántóföldi előállítása is növénytermesztés, de jól rávilágít arra, hogy milyen erőfeszítések történnek a megfelelő állati termékek előállítása terén.

Ezektől nem érdemes idegenkedni, mert rövid időn belül el fognak terjedni, a változás szükségszerű és megállíthatatlan folyamat ezen a területen is. Aki viszont hamarabb vág bele, piaci előnyre tesz szert azokkal szemben, akik kivárnak, mert olcsóbban, több és jobb minőségű állati terméket állít elő és értékesít, miközben a termelése is egyenletesebbé és kiszámíthatóbbá válik.

Hódmezővásárhelyen ismét ott volt az egyesület, de milyen tervei vannak még az év további részére?

– Terveink szerint szeptemberben Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napokon emlékplakettet adunk át, amellyel a kiemelkedő eredményt produkáló hazai, gyakorlati, precíziós állattartási vagy -tenyésztési megoldást díjazzuk. Ezt a plakettet a további években is kiadjuk, a pályázati feltételeket hamarosan közzétesszük.

Még az idén elindítjuk információs terünket, melyben egymásra találhatnak az igények, a jó gyakorlatok és a megoldások. Hadd ragadjam itt meg az alkalmat, hogy az idei kiemelkedő eseményünket is megemlítsem! A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és a Magyar Államkincstárral közösen kiemelt szakmai partnerei vagyunk az első ízben megrendezendő állattenyésztési és állategészségügyi szakkiállításnak, az ANImashEXPO 2024-nek.