0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Amire méltán büszkék lehetünk: díjazták hazánk legszebb szőlőbirtokait

A szőlőtermesztés és a borkészítés el nem választható attól a tájtól, amibe szervesen beleilleszkedik. Az idei Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka címért vívott megmérettetés során kilenc jelölt kilenc borvidéket képviselt.

Sokak szerint a szőlő a legszebb tájalkotó kultúrelem. Ha ehhez hozzátesszük azt a harmonikus épített környezetet, amit a feldolgozó, a pince vagy éppen a vendégfogadó jelent, egy-egy szőlőbirtok maradandó esztétikai élményt nyújt. Nem véletlen, hogy a hazai táj, a belesimuló épületek egyre többeket vonzanak, hogy a különleges környezetben feloldódva kóstolják meg a szőlőhegyek kincseit.

Balaton-felvidéki borvidék
Fotó: MMG archív

A szőlőtermesztés és a borkészítés el nem választható attól a tájtól, amibe szervesen beleilleszkedik. Ezt felismerve a Bor és Piac magazin tizenhárom évvel ezelőtt életre hívta a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka címért folytatott megmérettetést. Az első időszakban még méretsemlegesen folyt a verseny, öt évvel ezelőtt pedig újragondolva a koncepciót három kategóriát alakítottak ki, hogy méretarányosan lehessen összehasonlítani a pincészeteket.

Idén a kilenc jelölt kilenc borvidéket képviselt.

„A borászok a magyar agrárium azon részei, akik a leggyorsabban reagálnak az előttük álló kihívásokra. Nem csak megérzik, hanem diktálják is a divatot”- állította példaként a szakmát Nagy István. Az agrárminiszter a díjátadó gálán kijelentette, hogy az előttünk álló ciklusban 100 milliárd eurós összeg áll az ágazat részére borászati berendezések beszerzésére és innovációk támogatására. Prioritást élvez a határon inneni és túli borpromóció.

A nagybirtok kategóriában értékelt három díjazott közül a Dubicz a Mátrai Borvidékről, a Feind a Balaton mellől, míg a Frittmann Borászat a Kunsági Borvidékről érkezett.

Az alapos munkát végző szakmai zsűri végül a Frittmann Borászatot hozta első helyre.

Gondolom. sokaknak nem kell bemutatni a soltvadkerti vállalkozást, s annak vezetőjét, Frittmann Jánost, aki sokat tett azért, hogy az alföldi borok visszanyerjék méltó helyüket a fogyasztók körében. A szakember sokakat megelőzve már 1982-ben önállósodott, saját gazdaságát az előítéletekkel megküzdve lépésről lépésre építette fel, ma pedig már a családi gazdaság – ahol a generációváltás szép példájával találkozhatunk – 60 hektárról szüretel, melyhez további 40 hektár ültetvényt integrál. Frittmann János nem csak a Kunsági Borvidéken dolgozóknak mutatott példát, de a magyar szőlőfajták felkarolásával, a rozé borok divatba hozásával is hozzájárult a borfogyasztás népszerűsítéséhez.

Frittmann János

Középbirtok kategóriában az egri Bolyki Pincészet, a balatonboglári Ikon Borászat és a szekszárdi Vida Borbirtok került fel a jelöltek listájára. A nyertes borászat alapító-vezetője, Vida Péter elmondta, több, mint 50 éve dolgozik a szakmában, s mintegy három évtizede építi a családi vállalkozást, amelyben fia és lánya is tevékenyen részt vesz.

A 2011-ben az Év bortermelője díjat elnyert szőlész-borász hozzátette, az eltelt időnek, a szakmai alázatnak köszönhetően ma már az igazi szekszárdiságot mutatják meg boraikban.
Vida Péter
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: