A peronoszpóra idén nem jelentett akkor gondot. Bár a lisztharmat okozott a legtöbb helyen fejtörést, összességében meg lehetett óvni az ültetvényeket. Akár biológiai készítményekkel is.
„Az idei év sem átlagos évjárat, de mindenképpen kegyesebb a termelőkhöz, mint az előzőek”- magyarázta Dula Bencéné. A növényvédelmi mikológus és szőlőtermesztő szakember az évjáratot elemezve rámutatott, tovább folytatódik az extrém időjárás. Amit eddig nehezen képzeltünk el a Kárpát-medencében – bár nem példanélküli -, az a tartós 40 fok feletti hőség. Sorra dőlnek meg a 100-120 éves hőmérsékleti rekordok, heteken keresztül Közép-Európa kemencéje voltunk. Tovább melegszik a föld felszíne, a tengerek, az óceánok vize is. Hosszú ideig Dél-Kelet-Európában tombolt a hőség, miközben Nyugat- és Észak-Európában kifejezetten hideg volt.
A szokatlan melegnek köszönhetően Európa szerte rendkívül korán fakadt, és gyorsan fejlődött a szőlő. Április 14-24. között váratlan fagypont alatti lehűlés köszöntött be, ami tetemes fagykárt okozott a már fejlett ültetvényekben, főként Franciaországban, Németországban, Svájcban és Ausztriában. Hazánkban is voltak fagykárok, főként az Alföld mélyebben fekvő részein. Észak-keleten szórványos, szerencsére jelentéktelen mértékű fagyást észleltek, érdekes módon éppen az Ottonel muskotály ültetvényekben. Sajnos gyakori vendég volt a jégeső, ami Spanyolországban, Katalóniában 1500 hektárt vert el, míg Franciaországban, Chablis-ban 80-100 százalékos kárt okozott. Összességében elmondható, hogy extrém korai az érés ideje, Szicíliában július 18-án, Franciaországba július 25-én, de már hazánkban is megkezdték már a szüretet, miközben a seregélyektől is menteni kell a termést.
