„Érdemes elgondolkodni azon, hogy a földtörténet során már öt nagy klímaváltozás, és ehhez kapcsolódóan fajkihalás történt. Jelenleg zajlik a hatodik, életünkben az első. Mind az öt kataklizma összeköthető globális méretű éghajlati krízissel”- magyarázta a szakember, a bolygónk képes regenerálódni, az evolúció nem állt meg. Amint a korábbiakat, a jelenleg zajló klímakatasztrófát sem emberi tevékenység váltotta ki, ezért – bármennyire szeretnék elhitetni velünk –, most sem tudjuk befolyásolni.

Peronoszpóra csapadék nélkül

A tavalyi év katasztrofális szőlőperonoszpóra járványa után jogosan tartottunk attól, hogy fertőzés korai, primer tünetei megjelennek. Mindenki felkészült rá, időben kezdett védekezni, de a korai tünet megjelenése elmaradt. Egyedül Bordeaux környékéről jöttek hírek erős peronoszpóra fertőzésről. Itthon optimálisak voltak az áttelelésre a feltételek, de az extrém meleg április, május és június során hiányzott az intenzív csapadék. Ezért is maradhatott el a primer fertőzés. Később, a kötődés és a kisbogyós állapot idején szórványosan megjelentek a peronoszpórára jellemző olajfoltok a levélen, néhol a fürtfertőzés is bekövetkezett, de szerencsére elhatalmasodni nem tudott. Ezzel egyidejűleg megjelentek a feketerothadás levél és kevés fürttünetei, de ez a kórokozó sem terjedt tovább.

Az idei évben eddig egyedül a lisztharmat okozott komoly fertőzést. Az ország számos helyén, az intenzív védekezés ellenére is megmagyarázhatatlan gyakoriságú és erősségű fürtfertőzés alakult ki az ültetvényekben. A legjobb növényvédelmi technológiákban is mutatkoztak lyukak.

További érdekességek:

Amire méltán büszkék lehetünk: díjazták hazánk legszebb szőlőbirtokait

A korai szüret kérdései: marad minden a régi?