Végletes volt a szárazság a most érkezett esőzés előtt, a talajok felső 100 centiméteres rétegében a vízhiány már a nyugati tájegységekben is elérte a 120-130, a délalföldi térségben pedig meghaladta a 200 millimétert. Ekkora nedvességhiány mellett minden szabadföldi növény élettevékenysége a minimálisra csökkent, továbbra is mindennapos volt a légköri aszály, a napégés, valamint a lomb- és gyümölcshullás.

Az almatermésű fák a korábbinál is erősebben hullatják a lombjukat és a gyümölcsüket, a fajták érése összezavarodott, az őszi érésűek már augusztus végére szedhetők.

Az almamoly rajzása is visszaesett a korábbi években szeptember végén tapasztalt értékre, a heti fogás csapdánként már csupán néhány darab. A fákon és a fák alatt sérülten található gyümölcsökön a moníliás fertőzés továbbra is gyorsan fertőz, a koncentrikus körökkel megmutatkozó tünetek néhány nap alatt kialakulnak, illetve a fertőzött termés mumifikálódása is rövid idő alatt végbemegy.

A szüret befejezése óta tartó lombhullás még most sem hagyott alább a meggy- és cseresznyefákon. A levélveszteség tartós jelenség marad valószínűleg az őszi, valódi lombhullás kezdetéig, mert a talajok vízhiánya jó esetben is csak a tél folyamán tud pótlódni. Az idő előtti levélveszteség szinte biztos, hogy kihatással van a rügydifferenciálódásra és így a jövő évi termésre. Aki teheti, már most kezdje el a talajok vízkészletének feltöltését.

Egyéb rovarkártevők közül a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly, valamint a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása is lecsökkent a minimális szintre. A moníliás gyümölcsfertőzés az őszibaracknál és a szilvánál is általános jelenség, akárcsak a beteg termés mumifikálódása a fákon.

A szőlő szüretelése minden fajtánál korább kezdődött, a fajták jelentős hányadánál már be is fejeződött.

Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Dr. Aponyi Lajos,
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara