Lehetőségek a változásra
Dr. Futó Zoltán azokat a termesztéstechnológiai lehetőségeket elemezte, amelyekkel a kukoricatermesztésünket stabilizálhatnánk. Ez lehet kényszer, de ugyanúgy lehetőség is, mindenesetre tudnunk kell, hogy a nálunk termesztett növények közül az aszályra a kukorica a legérzékenyebb. Viszont a terméspotenciálja ennek a növénynek a legnagyobb a gabonafélék között. Ugyanakkor
Idén kicsit jobban vészelte át a szárazságot a kukorica, mint történt 2022-ben, akkor ugyanis lábon állva halt meg. A saját kimutatásai pedig azt bizonyították, hogy hazánkban csak ott dúlt a szárazság, ahol éppen kukoricát is termesztenek, a hegyvidékeken ilyen nehézséggel nem kellett szembenézni. A talaj felső 1 méteres rétegéből az Alföldön körülbelül 150-200 milliméter hiányzik.
A kukoricának ez már nem árt, hisz az már befejezte a vegetációját, viszont óriási gondokra kell számítani az idei őszi vetésű növényeknél. A napi párolgása a korábbi 5-6 milliméter helyett ez idő tájt 8-9 milliméter, amit a hagyományos agrotechnikával már nem lehet ellensúlyozni. Sőt, összességében nem is a vízhiány a legnagyobb nehézségünk, hanem az átlaghőmérséklet növekedése jelent leküzdhetetlen akadályt. Tudni kell ugyanis, hogy a hőmérséklet-emelkedés exponenciálisan növeli a növények vízigényét. Lehetőségeink a változtatásra adottak, de ahhoz a gondolkodásunkon és a hozzáállásunkon is módosítani kell. A hozzánk érkező víz nagy részét nem a növények hasznosítják, hanem az elpárolog, elfolyik.
A talajfelszínen maradó növényi részek hatására 25-30 százalékkal több nedvesség marad a talajban, ennyivel több jut a növény számára. A forgatásos talajművelést minimális szintre kell szorítani, a párolgás ellen minden lehetőséget föl kell használnunk.
Hibás gyakorlat
Külön fejezet a tápanyag-gazdálkodás, mégpedig a fekete krónikában lenne a helye. Amíg például 2019-ben 1,78 millió tonna műtrágyát használtunk, addig ez az érték 2023-ra már 1 millió tonnára mérséklődött, ami hektáronként 74 kilogramm vegyes hatóanyagot jelent. Ennek a 72 százaléka nitrogén, a fennmaradó rész jut a kálinak és a foszfornak, bűnösen hibás gyakorlat. Lehet még magunkon segíteni a jobb vetéstechnológiával, a szakszerű tőszámbeállítással vagy például az öntözéssel. Ez utóbbi egyelőre vágyálom lehet, mert a 4,3 millió hektár szántónkból még 100 ezer hektárt sem tudunk öntözni.
Pepó Péter professzor a napraforgó-termesztés legújabb kutatási eredményeit ismerteti. Szokás szerint előadásának cikkesített változatát a Magyar Mezőgazdaság hamarosan közli.
És ebben is mélységesen igaza van.
Ez is érdekelheti:
