Egy másik, korábbi tanulmány szerint (Lueje et al., 2024)

ami a hagyományos vidéki tájak, a kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások, valamint a biológiai sokféleség és a történelmi értékek elvesztéséhez vezet (Spanyolországban a szőlőültetvények létezését bizonyító írásos emlékek 1200 esztendőn ívelve át, a IX. századig nyúlnak vissza!).

A tanulmány az ázsiai lódarázs ellen is alkalmazott, eredetileg jégkár elleni védekezésre szolgáló növényháló használatát vizsgálta hagyományos galiciai szőlőültetvényekben (2. kép). E védelem nélkül a darázs a szőlő 10,9–11,9 százalékát károsította. Noha a hálós védelem csökkenti a darazsak és madarak által okozott termésveszteséget, a műanyag növényhálók látványa jelentősen rontja a hagyományos vidéki táj képét, ami az ezeken a borvidékeken egyébként igen jelentős borturizmus esetleges visszaesésében éreztetheti hatását (nem beszélve a környezetkárosító műanyagmaradványok kérdéséről…), így a lehetséges hátrányok (többletmunka, többletköltségek, gépesítési nehézségek, bevételkiesés) összességében meghaladhatják a hálózás előnyeit a kis történelmi szőlőültetvényeken.

Ezeken a sérüléseken keresztül azonban más, például gombás kórokozók is fertőzhetnek, jelentős terméscsökkenést okozva. Ezenkívül a darazsak maguk is közvetíthetnek betegségeket.

E tudományos közlemények ismeretében hívja fel ismételten a figyelmet a németországi méhészek érdekképviseleti szervezete, a Deutscher Imkerbund arra, hogy az ázsiai lódarázs veszélyt jelenthet nemcsak a méhészetre, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataira is. Az ázsiai lódarázzsal kapcsolatos, a szakirodalomban leírt káros hatások eddig leginkább más rovarokra, különösen a beporzókra vonatkoztak, ám valójában ennél sokkal messzebbre mutatnak:

Mindazonáltal ezen kockázatok mellett az ázsiai lódarázs közvetlenül is károsíthatja a gyümölcsöket az érési időszakban, a többi darázsfajhoz hasonlóan, ami további káros hatással lehet a gyümölcstermesztésre. Ezenkívül a társas darazsak, miközben gyümölcsökkel táplálkoznak, hozzájárulhatnak a betegségek átviteléhez és a rothadás terjedéséhez, ami a gyümölcsösök leromlásához vezethet.

A német méhészszövetség bízik abban, hogy a mezőgazdaság más ágazataiban sikerül partnert találnia e kártevő elleni küzdelemben. A szövetség ezért arra kéri a politikusokat és a hatóságokat, hogy vegyék komolyan az invazív darázsfajok jelentette veszélyeket, és ki-ki a maga lehetőségeihez mérten vegyen részt az ellenük folytatott harcban.

A Deutscher Imkerbund közleménye alapján szemlézte:
Bottlik Imre