Előadásában foglalkozott a faiskola-alapítás jelenlegi lehetőségeivel és az utódlás kérdésével is.
A Lantos Faiskola jelenleg két hektáron gazdálkodik, amiből 1200 négyzetméter a fűtetlen fólia, 3000 négyzetméter a konténeres nevelőtelep, egy hektár pedig a szabadföldi díszfaiskola. A fennmaradó területen vannak az anyanövények, épületek, kiszolgáló létesítmények. Lantos András kertészmérnök 1991 óta gyümölcsfaiskolai, 1996 óta díszfaiskolai engedéllyel is rendelkezik, kezdetben őstermelőként, később egyéni vállalkozó gyümölcsfaiskolásként dolgozott az állandó munkahelye mellett.
Az 1990-es években, a nagy faiskolák megszűnésének időszakában indult a ma termelő faiskolák zöme. Akkor kezdte el kialakítani saját faiskoláját egy bérelt területen, 1996 óta pedig saját telephellyel rendelkezik.
A faiskolában rajta és a feleségén kívül négy állandó alkalmazott dolgozik. Szükség van erre a létszámra, mivel a csemetemérettől a konténeres növény neveléséig mindent maguk végeznek. A díszfacsemetéket és a cserje-szaporítóanyag egy részét megvásárolják, majd utána ők nevelik készre, de van saját szaporítás is. A szabadföldi díszfaiskolában előnevelik, konténerezik az állományt, amit végül zömmel árudai célra értékesítenek. Kétéves faiskolai forgót alkalmaznak, 3-5 ezer négyzetméter területet telepítenek be évente.
A kezdetek
Lantos András főállása mellett szabadidejében indította a faiskolát 1991-ben. Megvette a csemetéket, az oltócsapot, a konténereket, a termesztőközeget, fóliasátrakat bérelt, leoltotta a fákat és alkalmi munkásokat fogadott a konténerezéshez. Fizetett még egy alkalmi munkásnak az öntözésért és a növényápolásért. Az első négy-öt év után a faiskolában kitermelt jövedelemből már évi 30-50%-kal növelni tudta a termelést. Az akkor még új technológiának számító kézben oltással készítette, majd bekonténerezte a gyümölcsoltványokat, és egy év nevelés után 120-180 centiméter magas suhángként tudta azokat értékesíteni a környékbeli árudáknak. 1996-ban bővítette a vállalkozását, egyhektáros földet vásárolt Baracska határában. 1997-től dolgozik főállású egyéni vállalkozóként. A faiskola évi 10-20%-os növekedését sokáig fenn tudta tartani, de jelenleg a termelés szinten tartása a célja.
Aki az 1990-es években kezdett el faiskolázni, az most a nyugdíjas éveinek határán van. Ahol nem sikerül megoldani az utódlást, ott Lantos András szerint abba fogják hagyni a faiskolai termesztést, ezért a fiatalok számára most lenne lehetőség bekapcsolódni ebbe a szakmába.
Emellett szükségük van növényismeretre, piaci ismeretekre és a szakmai kapcsolatok kiépítésére más szakemberek megismerésévével, akikkel később együtt tudnak majd működni. Érdemes magas termelési színvonalon működő külföldi cégekhez is elmenni akár fizikai dolgozónak, de utána jöjjenek haza, mert Lantos András szerint ebben a szakmában itthon is megtalálhatják a számításukat. A szakember dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban, jelenlegi szaktudását a Chicagóhoz közeli Midwest Groundcovers faiskolában és a gyümölcstermesztési kutatóintézet érd–elviramajori telepén alapozta meg. Ez utóbbi akkoriban innovatív, jó színvonalú faiskola volt számos új technológiával, használták a ma már bevett gyakorlatnak számító zölddugványozást, szövettenyésztést, kézben oltást a nevelési idő lerövidítésére.
