Az élelem a legalapvetőbb emberi szükséglet közvetlenül a levegő és a víz után. Az élelemhez való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is elismeri, hiszen a változatos, tápláló, megfizethető és biztonságos ételhez való hozzáférés mindannyiunknak szükséges az aktív és egészséges élethez.
Ehhez képest az elmúlt évek társadalmi, gazdasági és éghajlati turbulenciái után az éhezés ismét felfutóban van világszerte. Jelenleg körülbelül 733 millió ember éhezik a világon és világszerte több mint 2,8 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást, ami hozzájárul az alultápláltsághoz, a mikroelem-hiányokhoz és az elhízáshoz.
Mennyiségi vagy minőségi éhezés?
Az élelmezési problémák a legfejlettebb gazdaságú országokban is jelen vannak, aminek egyik oka az egyoldalú, jellemzően csak két-három alapanyagra támaszkodó étrend. A kiegyensúlyozatlan táplálkozásnak ez a formája figyelmen kívül hagyja a szervezetünk teljes tápanyagszükségletét, mint a vitaminok, a rostok vagy éppen a fehérjék megfelelő bevitelét.
Az idei élelmezési világnap egyik fontos célja, hogy felhívja rá a figyelmet: ezeknek a tápanyagoknak a pótlása, egy egészségesebb étrend kialakítása és követése jó nekünk és a bolygónknak is. Elterjedt, helyi, szezonális és főként megfizethető alapanyagokkal és változatos elkészítési módokkal kiegyensúlyozottabbá és örömtelibbé is tehetjük az étkezésünket. Ez szolgáltatta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium közös rendezvényének központi témáját is.
Élelmezési világnap: magyar kezdeményezésre globális célokért
Az 1970-es évek végén Magyarország kezdeményezésére jött létre az élelmezési világnap (október 16.), megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre, és arra buzdítson mindenkit, hogy vállaljon szerepet az étkezés, az emberek és a bolygó fenntartható jövőjének építésében.
– mondta Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője.
A fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése felé vezető úton minden egyes ágazat és csoport (beleértve a kormányokat, a magánszektort, a gazdálkodókat, a tudományos életet, a civil társadalmat és az egyéneket) fontos szerepet játszik az élelemhez való jog előmozdításában és a pozitív változás előidézésében.
– hívta fel a figyelmet Nagy István, agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltve Magyarország kiemelt szerepet vállal az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016-ban megvalósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Maradék nélkül” programja. Szavai szerint az elmúlt évek bebizonyították a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint negyedével csökkent az egy főre eső élelmiszer-pazarlás Magyarországon.
Pénztárcabarát és mégis változatos
Az Élelmiszerbank elismert gasztronómiai szakembereket is felkért, hogy a változatos, tápláló és közben megfizethető étrendek választására bátorítsák a nagyközönséget. A tatai Platán Gourmet Étterem Michelin-csillagos séfje, Pesti István a fehérjében és antioxidánsokban gazdag hüvelyes növények sokszínűségére hívta fel a figyelmet egy csicseriborsókrémen feltálalt friss lencsesalátával, illetve egy pirított sertésfüllel kínált chilis babfőzelékkel. Elmondása szerint a lencse, a csicseriborsó, a bab és a zöldborsó a lassú felszívódásuk miatt a vércukorszintre is jó hatással vannak, és nitrogénmegkötő növényként a fenntartható mezőgazdasághoz is hozzájárulnak.
A Szaletly Vendéglő és Kert executive séfje, Bernát Dániel céklavariációkat mutatott be lágy sajt és turbolyapesztó kíséretében. Elmondása szerint nem csak a változatos felhasználhatóság miatt esett a céklára a választása. Ez a jelenleg épp szezonális gumós gyökérzöldség az egészségünknek is kedvez: C-vitaminban, vasban, káliumban, folsavban és nitrátokban is gazdag, így jó hatással van a keringésre és a máj működésére is.
A bemutatott alapanyagok választásával jót tehetünk magunknak és a bolygónak is, és persze az étkezési szokásaink módosításán túl más döntéseinkkel is hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz. Például csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást, tájékozódhatunk az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos globális kihívásokról, illetve egészséges, helyi és szezonális élelmiszerek választásával növelhetjük azok elérhetőségét.
