A nagyobb vállalatok termelik az élelmiszerellátás 80 százalékát
A támogatások átgondolását támogatta Ádám János, a Bonafarm vezéigazgatója is, valamint Miklós István, a Ceres Zrt. vállalati igazgatója is, akik kiemelték, az elmúlt időszakban a támogatások hiányában nem tudtak nagyobb beruházásokat eszközölni, ami egy új támogatási rendszerben megvalósulhat. Ádám szerint a nemzetgazdaság szempontjából ez azért is fontos, mert a nagyobb vállalatok termelik az élelmiszerellátás 80 százalékát, és exportra is csak ezek a cégek tudnak termelni. Miklós a technológiai fejlesztés fontosságát is külön hangsúlyozta. Berczeli Attila, a Campden BRI vezetője a technológiai fejlesztést a hatékonyságnöveléshez és a megtakarításokhoz kötötte, ami javít az adott vállalatok versenyképességén, ezért kiemelten fontosak az ilyen jellegű beruházások. Szerinte egyébként a magyar élelmiszeriparnak nincs behozhatatlan hátránya a nyugati termelőkkel szemben.
Ádám János egy érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. Szerinte a Nyugat-Európában jellemző, az állattartást a klímavédelem szemszögéből kritizáló álláspontok nyomást helyeznek a helyi termelőkre, ami a térség állattenyésztésének csökkenéséhez vezet, az iparág jelentős részben pedig emiatt Magyarországra költözhet át.
A munkaerő megtartásával kapcsolatban sem volt eltérés a cégvezetők tapasztalataiban. Jellemző, hogy már egyetemista korban igyekeznek megtalálni és magukhoz kötni a jó szakembereket, és ehhez az egyetemekkel történő együttműködés is hozzásegít. Nobilis szerint az agrárszakképzési rendszer az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A robotizáció és a technológiai innovációk új kihívások elé állítják a tanulókat és az oktatókat egyaránt.
A munkaerő megtartása is komoly ráfordítást igényel, de a legtöbbször nem csak a bér mértéke meghatározó, az egyéb juttatások és a rugalmasság is lényeges tényező a – főleg fiatal – munkavállalók számára. A jövőben a robotizáció segíthet enyhíteni a munkáltatókon lévő nyomást.
A mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (AI) szintén részt kaphat az élelmiszeriparban. Abban a résztvevők azonban egyetértettek, hogy az élőmunka, az ember szerepére továbbra is szükség lesz az ágazatban. Breier László a Breier farm tulajdonosa elmondta, hogy ők egy picit kilógnak a sorból, hiszen ők egy másfajta irányvonalat, a manufakturális jelleget követik termelésük során. De náluk is ugyanúgy megjelennek a precíziós eszközök, mint például a fejőrobot, ezek alkalmazását elkerülhetetlennek tartja. Munkatársaik számára igyekeznek olyan körülményeket teremteni, hogy ne egy szűk keretrendszerben kelljen gondolkozniuk és dolgozniuk, a motiváltság fenntartása a legnehezebb és legfontosabb.
Az elmúlt három évet hasonlóan értékelték a résztvevők, az energiaválság, az infláció, valamint az aszálykárok komoly kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. Nobilis is felhívta a figyelmet az aszálykárok enyhítésének szükségességére, amire ígéretet tett, egyben támogatnák azt is, hogy adott esetben – pl. kukorica – más, jobban alkalmazkodó fajták termelésére álljanak át a gazdák. De a gazdákat ösztönözni kell az aszálykár biztosítás kötésére is, hiszen a változó környezeti hatásokra mindenkinek fel kell készülnie.
A magyar lakosság hagyományosan árérzékeny, így a vásárlás során háttérbe szorulhatnak – az infláció hatására – olyan fontos tényezők, mint például a környezetvédelmi megfontolások, vagy a hazai termelők előnyben részesítése.
