Az évszak őszbe való átállásával a gyönyörű levelek és a hűvösebb hőmérséklet emlékeztet arra, hogy hamarosan beköszönt a téli idő. A lovak már levedlették a nyári szőrüket és sűrűbb téli szőrt növesztettek. Íme néhány takarmányozási tévhit, amelyek miatt komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak lovunknál. Jó, ha ezekkel tisztában vagyunk még a tél beköszönte előtt.

Első tévhit – Az őszi fű önmagában is megfelelő tápanyagforrás.

Bár bőségesnek tűnhet, és a ló még mindig boldogan legel, az őszi fű általában magasabb rosttartalmú és alacsonyabb tápanyagtartalmú. A téli szőr növekedéséhez amúgy is nagyobb mennyiségű takarmányra lehet szükség, az őszi, fáradt legelőn egyéb takarmány híján lehet, hogy lovunk súlyvesztésbe kezd. Hiába tudta megtartani egészséges súlyát a tavaszi és nyári időszak alatt. Ne feledjük továbbá, hogy a fruktánszint a nedvesség visszatérésével emelkedhet, és ez a cukor laminitist azaz patairha-gyulladást válthat ki, ami egy nagyon súlyos, sokszor életet veszélyeztető betegség. A táplálkozási tervnek nem csak a ló munkaterhelését, hanem a legelő vagy a széna tápanyagtartalmának változásait is figyelembe kell vennie az évszakok során.

Második tévhit – Az itatókádakat és vályúkat hűvösebb időben nem kell olyan gyakran tisztítani és feltölteni.

Az algák az őszi szezonban is jól virágoznak. Ugyanoilyan rendszerességgel kell takarítani az itatókat, mint nyáron. Tartsuk a vizet is feltöltve! Ahogy a lovak több száraz szénát és kevésbé nedvességben gazdag füvet kezdenek enni, fokozódik a vízszükségletük, akkor is, ha nem izzadnak napközben. A víz nélkülözhetetlen az emésztéshez, és biztosítja a szárazanyag zökkenőmentes mozgását a gyomor-bélrendszerben.

Harmadik tévhit – Leállíthatom a só- és elektrolitellátást most, hogy elmúlt a nyári meleg.

A lovaknak egész évben sóra és elektrolitra van szükségük a folyadék szabályozásához. A hő és a páratartalom növeli a szükségletet, de a fő oka annak, hogy az év bármely szakában elektrolitot adjunk, az, hogy a ló hidratált legyen. A hideg idő beálltával sok ló drasztikusan csökkenti az elfogyasztott víz mennyiségét. Az egyik legjobb módja annak, hogy ösztönözzük az ivást, és megelőzzük a kólikák előfordulását télen, az elektrolitok mennyiségének növelése a ló étrendjében.

Negyedik tévhit – Gyorsan fel kellene hizlalnom a lovamat a tél előtt.

Fontos, hogy a lovak már kellő kondícióval érkezzenek a télbe. Nehezebb felhizlalni a rossz állapotban lévő lovat, amikor a kalóriák nagy részét arra használja fel, hogy melegen tartsa magát. Mindazonáltal létfontosságú, hogy a ló étrendjét fokozatosan, legalább két hét alatt változtassuk meg, hogy elkerüljük a baktériumpopuláció megzavarását a hátsó bélben. Bizonyos esetekben elegendő lehet a szénabevitel növelése. A széna erjesztése a hátsó bélben hozzájárul a ló melegen tartásához, amikor a hőmérséklet csökken.