A november 21-én megtartott beszámolójában a támogatások rendszerét, a vízmegtartás lehetőségét, a kis és közepes gazdaságok erősítését, és a soros EU-elnökség eredményeit emelte ki. A kérdésekre adott válaszában a méhészet, a tűzifa, a zöld lobbi és az ukrán termékek behozatala kapcsán világította meg az összefüggéseket a szaktárca vezetője.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén törvényi kötelezettség, hogy a szakminiszter meghallgatása során összefoglalja az adott év ágazati kérdéseit, eredményeit. A Magyar Mezőgazdaság agrárgazdasági lap olvasói ezekről a kihívásokról és szakpolitikai válaszokról folyamatosan tájékozódhattak, könnyen olvasható heti bontásban. Jelen írásunkban az évértékelő legfontosabb pontjait foglaljuk össze és a beszámolót követő képviselői kérdésekre adott válaszokat ismertetjük.

Fenntarthatósági célok

Nagy István hangsúlyozta az agrárium számára kiemelten fontos, hogy a fenntarthatósági célok és a gazdák érdekei közötti egyensúly megteremtésére törekedjünk. Elkötelezetten dolgozunk azon, hogy a magyar agrárium erős alapokon álljon, és hozzájáruljon Európa biztonságos élelmiszer-ellátásához, miközben fenntartható megoldásokat nyújt a környezeti kihívásokra. Magyarország vezető szerepe ebben az időszakban egyszerre felelősség és lehetőség. Nagy István célként fogalmazta meg, hogy a magyar gazdák és a mezőgazdaság érdekében értékteremtő párbeszédet folytassunk az uniós szinten meghatározó kérdésekről.

A szakminiszter szerint az utóbbi időben, bizonyos körökben, divatos lett a mezőgazdaság teljesítményének eredményét elhallgatni, vagy rosszabb esetben megmásítani. Ezért fontos számokkal alátámasztani, hogy a súlyos környezeti és gazdasági nehézségek ellenére a hazai agrárium teljesítménye milyen valós állapotban van.

Az első tényleges eredmény, hogy a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 óta 84,7 százalékra növekedett, ami a harmadik legjobb eredmény az EU tagországai közül. A második, hogy nem álltak le a fejlesztések, részben köszönhetően az elmúlt időszak beruházási pályázatainak is,

A harmadik, hogy fejlődik a magyar állattenyésztés kibocsátása. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százaléka volt, ez az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány, amit sikerült elérni. A negyedik, hogy már nem alapanyag-exportáló ország vagyunk, hiszen a feldolgozott termékek aránya 62 százalékról 70,2 százalékra növekedett az export szerkezeten belül.

A gazdaságszerkezetben is visszaköszönnek a pozitív változások, hiszen kialakult egy növekvő középgazdálkodói réteg, melynek szerepe meghatározó a mezőgazdasági termelésben. Míg az igen kicsi és az igen nagy területtel rendelkező gazdaságok aránya egyaránt csökkent az elmúlt években, addig a közepes 50 és 150 hektár közöttieké 14,8%-kal, a 150 és 300 hektár közöttieké 13 százalékkal, a 300 és 500 hektár közötti területet művelőként, ami 20 százalékkal növekedett.