Kibővített osztályülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állattenyésztési, szántóföldi és kertészeti osztálya, ahol a mezőgazdasági támogatásokról és a gabona- és takarmányhelyzetről szóló előadások után kerekasztal-beszélgetésen járták körül a fenntarthatóság témakörét. Köszöntőjében Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke hangsúlyozta, hogy a legújabb támogatásoknak köszönhetően megmozdult a vállalkozásoknál lévő 1500 milliárd forint egy része, hiszen az állattenyésztők és az feldolgozók tetemes összegekre pályáztak, és a támogatásoknak köszönhetően a legkorszerűbb technológiákat vezethetik be. Felhívta a résztvevők figyelmét az agrárpetícióra, amivel az uniós agrártámogatások tervezett átalakításával szemben lépnek fel a magyar gazdák. A területalapú támogatást nem kell elengedni, hangsúlyozta Zászlós Tibor.
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese beszélt a támogatási lehetőségekről, a gabona- és takarmánypiaci helyzetet pedig Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet agrárgazdasági igazgatóságának vezetője elemezte részletesen.
A kerekasztal-beszélgetés megkezdése előtt Zászlós Tibor megköszönte és méltatta Mártonffy Béla osztályelnökként végzett munkáját. Jó elemző és vezetői képességeivel sikerült erősíteni az együttműködést a kertészeti ágazatban. A kertészeti és beszállítóipari osztály új vezetője Csizmadi Imre, aki Wagenhoffer Zsombor (állattenyésztési osztály), Petőházi Tamás (szántóföldi növénytermesztési osztály) és az előadók társaságában vett részt a Papp Gergely vezette beszélgetésen. Egyértelmű válasz született arra a kérdésre, hogy a környezeti vagy a gazdasági fenntarthatóság a nehezebben megvalósítható.
Fenntarthatóság Európában
Ráadásul nem is mondhatjuk, hogy mi lennénk a leginkább környezetszennyezők. A világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10,4%-át adja Európa, és annak is a tizedét a mezőgazdaság. Magyarország vállalta, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti az ÜHG-kibocsátást, és már most 36%-nál tartunk, hangsúlyozta Zászlós Tibor.
A húsfogyasztás pedig sokfelé csökken Európában, Németországba és Franciaországban mélyrepülésben van az ágazat. A német iskolákban hetente egy-két alkalommal van húsétel az asztalon. Ugyanakkor az új uniós biztos bemutatkozása alapján szakszerűbb megítélésre lehet számítani, visszaszorul a szélsőséges zöldgondolkodás.
A kertészetben a munkaerőhiány az egyik legfontosabb probléma, ami gépesítéssel, robotizációval lesz megoldható. Csizmadi Imre nagy társadalmi átrendeződésre számít tíz év múlva. A növényi alapú húshelyettesítők elterjedése viszont kedvez az ágazatnak.
