Szeptemberben jelent meg a zárójelentés az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédben megfogalmazott javaslatokról, ami aggodalommal töltötte el számos tagország gazdaszervezeteit. Papp Gergely ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem szabad úgy megoldanunk a környezeti és fenntarthatósági problémákat, hogy nem termeljük meg az európai lakosság élelmét, hanem behozatalra hagyatkozunk. Potori Norbert viszont nyugodtan fogadta a zárójelentés felvetéseit, mert mint mondta, minden KAP ciklus előtt születtek szélsőséges elképzelések, amiket aztán nem ültettek át a gyakorlatba.
Gyors az üzemi koncentráció a világban, ez nálunk is be fog következni. A termelésbiztonságra kell törekedni, olyan technológiákat kell keresni, amikkel elérhetők a jelenlegi eredmények egy-egy gazdaság adottságainak megfelelően. Az alkalmazkodás nem megy egyik napról a másikra, számot kell vetni a hitelképességgel, gépesítettséggel és a piaci lehetőségekkel is. Kukoricából például visszatérhetünk a 350-320 FAO-számú hibridekre, és a tőszám is változhat, nem mindegy hogy 68 ezer vagy 86 ezer tövet nevelünk egy hektáron. Manapság az országban sokfelé vízlottónak lehet tekinteni a kukoricatermesztést.
