Klímafinanszírozási vita
Az idei csúcstalálkozó egyik legfontosabb célja egy új globális klímafinanszírozási megállapodás létrehozása, amely évente legalább 1000 milliárd dollárt biztosítana a fejlődő országok számára. Ez az összeg segítene az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az extrém időjárási események hatásainak kezelésében.
A fejlett és fejlődő országok azonban továbbra is vitáznak arról, hogy honnan érkezzen ez a pénz. A fejlődő országok nagyobb közpénzbeli hozzájárulást és vissza nem térítendő támogatásokat követelnek, míg a fejlett országok inkább a magánszektorra és kölcsönökre helyeznék a hangsúlyt.
Mary Robinson, Írország korábbi elnöke és az ENSZ klímaügyi különmegbízottja elismerte, hogy a fejlődő országoknak talán kompromisszumot kell kötniük egy 300 milliárd dolláros ajánlat elfogadásával, amely a fejlett országok költségvetéseiből és nemzetközi fejlesztési bankoktól, például a Világbanktól érkezne.
Jövőbeli kihívások
Az EAE nyilvános fellépése szövetségese, Szaúd-Arábia ellen rámutat arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való átmenet nemcsak gazdasági, hanem politikai kihívás is. A COP29 végeredménye meghatározza, hogy a globális közösség képes-e megbirkózni a fosszilis tüzelőanyag-alapú gazdaságok átalakításával, miközben biztosítja az igazságos klímafinanszírozást.
