Ugyan előtte is voltak szarvatlan tulajdonsággal rendelkező egyedek, de pontos feljegyzés nem készült róluk.
A fajtában egy gén domináns megjelenése okozza a szarvatlanságot. Ezért megfelelő tenyésztési munkával egy tehenészeti telep állománya pár év leforgása alatt 100%-ban szarvatlanná tud válni. Viszont jogosan merül fel a kérdés: ki fogja ezt megfizetni? A válasz sokszor a részletekben rejlik.
A legnagyobb profit láthatatlan. Abban az esetben, ha az állományunk túlnyomó többsége szarvatlan, hatalmas költségeket tudnunk megtakarítani. Egyrészt nem kell megvásárolni a szarvtalanító pasztát vagy gépet, másrész munkaerőt is spórolunk vele. (Itt meg kell jegyezni, hogy a ma egyre erősebb állatvédelmi lobbi sem örvend az utóbb említett a módszerektől.)
A következő megtérülés pont a vemhes üszők értékesítése terén jelentkezik. Ebben az esetben egy plusz tulajdonság lehet a szarvatlanság, ami emelheti az értékesíteni kívánt állatok eladási árát. Abban az esetben, ha egy tejelő telep állományának nagy része szarvatlan, csökken a sérülésekből fakadó selejtezés kockázata, valamint a telepen dolgozók biztonságosabban végezhetik munkájukat az állatokkal.
Összegezve: a szarvatlanságra törekedni a tenyésztésben igenis megéri! Ma már nem kell attól tartani, hogy a szarvatlan bikák kevesebb genetikai értékkel rendelkeznének, és jellemzően nem is kell a „P” génért pluszpénzt fizetni. Egy példa erejéig említsük meg a kínálatunkban szereplő AR-JOY CU ALLGONE-PP-ET-t. Amellett, hogy csak szarvatlanságot eredményező domináns gént tud örökíteni, kimagasló, 3005 TPI ponttal rendelkezik. Emellé kedvező egészségi tulajdonságokat és A2A2-es béta-kazeint örökít. A teljesség igénye nélkül kiemelhetjük még Cruz-PP-t, amely szintén homozigóta domináns a szarvatlanságra, ezenfelül a hosszú hasznos élettartamra is jó hatást gyakorol. Abban az esetben, ha nem követelmény a kizárólag csak szarvatlanság géneket örökítő apaállat, katalógusunkban megtalálhatják Hantastic-P, Ison-P, valamint Madrid-P nevű bikáinkat, amelyek szintén kiemelkedő teljesítményű termelő állatokat eredményezhetnek.
Podcast a szarvatlanságról
Greg Andersen (WinStar Genetics) beszél a Select Sires legfrissebb podcast-epizódjában a szarvatlanság genetikájáról és az ezzel kapcsolatos jövőbeli meglátásairól. Felhívja a figyelmet, hogy mára már több olyan bika is szerepel a kínálatban, amely amellett, hogy örökíti a „Polled” gént, más előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik, mint például a masztitisz-rezisztencia vagy kiemelkedő HHP$ index. Rávilágít arra is, hogy genomvizsgálattal már újszülött korban el lehet dönteni a borjúról, hogy szarvatlan lesz vagy sem. Homozigóta szarvatlan bikától származó utódról pedig már a termékenyítés pillanatában tudhatjuk, hogy nem kell majd szarvtalanítani, ahelyett, hogy stresszt okozva neki, párnapos korban végeznénk szarvtalanítást. Az ilyen borjak születésüktől fogva stresszmentesen ehetnek és pihenhetnek. Ez a gén tehát dominánsan öröklődik, így ha nem homozigóta, de P-t hordozó bikát választunk, az utódok egy része (az anya genotípusától függően) ugyan heterozigóta, de fenotípusosan szarvatlan lesz. Az interjúalany úgy gondolja, hogy a tehenészetekbe fokozatosan érdemes bevezetni ezt a tulajdonságot; az elején két-három bikát elég kiválasztani, amelyek az egyéb tenyésztési céljainknak is megfelelnek. A dolgozóknak is hozzá kell szokni ahhoz a változáshoz, hogy nem minden borjút kell szarvtalanítani. A szarvak sok szempontból hátrányosak a tejelő állományokban, mind a borjak szarvtalanítása, mind a tehenek sérülésveszélye (agresszivitás gyakoribb előfordulása) szempontjából. Ezért reméli, hogy egyre több tenyésztő veszi figyelembe ezt a lehetőséget.
(x)
