A magyal már réges-régóta fontos szerephez jut a téli ünnepségeken, míg a mikulásvirág leginkább egy jól időzített kampányfogásnak köszönheti a megtiszteltetést. Képzeletbeli idővonalon ők ketten jó távol esnének egymástól. De haladjunk szépen sorban, hogy megtudjuk, melyik növény miért van velünk, mellettünk, vagy felettünk karácsonytáján.
Magyal
A túlélés, és az örökkévalóság jelképeivel, vagyis örökzöld növények ágaival (magyallal, fagyönggyel, stb.) legelőször a druidák díszítették házaikat. A magyal zöldje a jóságot, harsány színű bogyói az élet jelenlétét szimbolizálják a jéghideg szunnyadásban. Az ókori rómaiak szentnek tartották, ennek megfelelően elmaradhatatlan volt ünnepségeiken. A mezőgazdaság istenének tiszteletére rendezett Szaturnálián magyalkoszorúkat adtak egymásnak, feldíszítették velük Szaturnusz képeit és még a barátaiknak szánt ajándékokat is magyalágakkal díszítették. Miután a keresztények átvettek tőlük néhány szokást, és megalkották a karácsony mibenlétét, a magyal fokozatosan a karácsony szimbólumává, a kereszténység pedig a birodalom uralkodó vallásává vált. Napjainkban bogyós ágacskáikkal díszítik a karácsonyi pudingot, illetve a képeslapokra és az ajándékokra szintén kerül belőlük.
Fagyöngy
A skandináv mondavilág tartalmazza a legmeghatóbb történetet a fagyönggyel kapcsolatban. A monda szerint Odin, a főisten figyelmeztetést kap, hogy valaki a fia, Baldr életére fog törni. Anyja, Frigg ezért szinte minden élőt, és élettelent megkér, hogy ne bántsák a fiút. És mind meg is ígérik. A rengeteg elővigyázatosság ellenére egy fondorlatos csel miatt mégis életveszélyes sérülést szenved egy nyíl által, amit az ártalmatlannak tűnő fagyöngy ágából faragtak és Loki gonosz mesterkedése nyomán az alvilágból sem térhet vissza. Az istenek azt azért megengedik, hogy Frigg – akit gyötör a fájdalom a fia elvesztése miatt – saját belátása szerint döntsön a fagyöngy sorsáról. A cserjére hulló könnyei csodálatos módon gyöngyökké válnak, és az anyai szív abban a pillanatban megérti, hogy a megbocsátás és a szeretet mindennél fontosabb.
Skandináviában éppen emiatt a béke hírnökének tartják, ezért a fagyöngy alatt találkozó ellenségek nem támadhatnak egymásra, és egy napra kötelesek fegyverszünetet kötni. A druidák hite szerint egészséget és szerencsét adhat. A walesi gazdák a fagyöngyöt a termékenységgel társították. A jó fagyöngytermés jó termést jósol a következő szezonra.
Fenyők – a TOP karácsonyi növény
A történészek szerint az észak-európai kultúrák úgy hitték, hogy az örökzöld fák isteni erővel bírnak. Az örökzöldek a halhatatlanságot jelképezték. A germán népek örökzöld ágakat vittek télen házaikba, hogy biztosítsák otthonuk védelmét és az élet visszatérését a hófödte erdőbe. Ahogy a kereszténység Európa-szerte elterjedt, az örökzöld fa keresztény szimbólummá változott, így első számú karácsonyi növény vált belőle. Tehát a karácsonyfaállítás egy viszonylag újkeletű szokás. Az első díszített fenyőfa vélhetően a XVI. vagy a XVII. században készült Németországban. Egyesek Luther Márton nevéhez kötik, akit magával ragadott az örökzöldek, és csillagok szépsége, és ezt házon belül egy gyertyákkal felékesített örökzölddel próbálta megidézni. De ez szintén csupán mende-monda is lehet. Mindenesetre a karácsonyfa a XIX. században elterjedt a keresztény világban. Magyarországon az ezernyolcszázas évek vége felé jelent meg, először arisztokrata körökben, majd a polgári otthonokban is az ünnep elmaradhatatlan dísze lett.
Hunyor, egy kevésbé ismert karácsonyi növény
A karácsony rózsájához is egy végtelenül kedves legenda fűződik. Élt egy szegény pásztorlány, aki meg akarta látogatni az újszülött Jézust. Madelon, amikor meglátta, hogy milyen pompás ajándékokkal halmozzák el a kisdedet, igencsak elszomorodott, hogy ő semmit sem tud neki adni. Egy angyal meghatódott látva szíve tisztaságát, és keserves sírását; megérintette a földet, félresöpörte a havat és akkor előtűnt ez a gyönyörű növény. A lány arca felragyogott, mert rögtön megértette, hogy megtalálta a tökéletes ajándékot.
Mikulásvirág
A természetben sokszor, hogy valami nem az, aminek látszik. A mikulásvirág ennek kitűnő példája, élénk színű szerkezetei ugyanis valójában nem virágok, hanem fellevelek. Az igazi virágok kisebbek, sárgák, és ott kuporognak szemérmesen a látványosság előterében, miközben kivételesen szinte mindenki a háttérben zajló csinnadrattával van elfoglalva.
A karácsony a megmagyarázhatatlan történések, a bájos mesék, a szimbolikus jelentéssel átitatott növényekről szóló legendák időszaka, amikor néhány napra kiszakadhatunk a hétköznapokból és átadhatjuk magunkat a lelkiségnek.
További érdekességek:
