0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 31.

Hogyan viselték a hőséget a cinegék?

A klímaváltozás bolygónk minden élőhelyét érinti, azonban valószínűleg nem egyformán hat a természetes és városi erdők állataira.

Szaporodási eltérések

Ismert jelenség, amit kutatócsoportunk eredményei is megerősítenek, hogy a városi madarak szaporodási sikeressége általában elmarad a természetes populációkétól, mind utódszámban, mind az utódok méretében és túlélésében. Ennek megfelelően a vizsgált széncinegék erdei fészekaljában tavaly (2024) jellemzően (medián) 11 tojás volt, míg a városban 8. Azt is megfigyelhettük, hogy

a fiókák átlagosan 20 százalékkal kisebb testtömegűek a városi helyszínen, mint az erdőben. Ez adódhat egyrészt abból, hogy a városban kevesebb és rosszabb minőségű táplálékot találtak, de lehet akár a magasabb hőmérsékletekhez való alkalmazkodás következménye is.

Például a városokban jellemző kisebb testtömeg előnyös lehet a hővezetés szempontjából, mivel nagyobb felület-tömeg arányt eredményez. Emellett a városi kisebb létszámú fészekaljak kevesebb hőt termelnek (azaz a fiókák kevésbé melegítik egymást), mint az erdei fészekaljak, ami segítheti őket a hőség elviselésében.

Az erdei madárodúkban költő fajoktojásai: balra széncinege-, középen örvöslégykapó- és jobbra csuszkafészekalj
Az erdei madárodúkban költő fajok tojásai: balra széncinege-, középen örvöslégykapó- és jobbra csuszkafészekalj

Hőkamerás képek

Legújabb vizsgálatunkban a fiókák felnövekedése során 2-3 alkalommal megmérjük az odúban a fészekalj hőmérsékletét egy FLIR Ti25 típusú, nagy pontosságú hőkamerával, és emellett a fészekaljból kiválasztott 3 fióka egyedi testhőmérsékletét is nyomon követjük. Az állandó testhőmérsékletű vadon élő állatok utódainak hőséghez való alkalmazkodásával és a fiókák által tapasztalt hőmérsékletekkel kapcsolatban jelenleg kevés a tudományos ismeret.

Hőkamera használatával nem invazív módon lehet számszerűsíteni az odúlakó madarak utódai által a felnövekedés során tapasztalt környezeti hőmérsékletet, az egyedek felületi hőmérsékletét,

sőt, az egyes testtájak hővezetésének különbségeit is. Így ismereteket szerezhetünk arról, hogy milyen lehetséges mechanizmusok segíthetik őket a hőelvezetésben, a túlmelegedés elleni védelemben és ehhez milyen ökológiai és élettani tényezők járulhatnak hozzá. Ezek az ismeretek hiánypótlók és fontosak a vadon élő populációk életképességének és alkalmazkodásának megértéséhez a klímaváltozás vonatkozásában.

Egy erdei (fent) és egy városi (lent)széncinege-fészekalj hőképe, és mellette a hozzá tartozó normál kép azonos korban, 8 naposan. A hőmérsékletek °C-ban vannak 1. megadva.
Egy erdei (fent) és egy városi (lent) széncinege-fészekalj hőképe, és mellette a hozzá tartozó normál kép azonos korban, 8 naposan. A hőmérsékletek °C-ban vannak megadva.

A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési is Innovációs Hivatal Posztdoktori Pályázata, az Egyetemi Kiválósági Ösztöndíj Pályázata, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programja támogatja. A kutatás több egyetemi szakdolgozati téma alapját képezi.

Dr. Pipoly Ivett
Viselkedésökológiai Kutatócsoport,
Pannon Egyetem

Prof. Liker András
HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai
Kutatócsoport

Fotók: Bukor Boglárka, Gombási Árpád, dr. Pipoly Ivett

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: