Belső háló ‒ a következő probléma nitrogén-kibocsátás
Ami mostanra vitássá vált, az az úgynevezett „belső hálózás” gyakorlata, amely bizonyos értelemben kerülőútnak tekinthető ahhoz, hogy az építkezést vagy a gazdálkodást folytatni lehessen. Abban az esetben, ha a vállalatok vagy gazdaságok már rendelkeztek környezetvédelmi engedéllyel az építési vagy gazdálkodási tevékenységükre, de valamilyen okból nem használták fel ezt a kreditet, akkor engedélyezték számukra, hogy ezt a nitrogén-kibocsátási kreditet más célokra használják fel anélkül, hogy új engedélyezési eljáráson kellett volna keresztülmenniük.
A Boerderij, Hollandia vezető mezőgazdasági címlapja és a Dairy Global testvérlapja kiszámította, hogy Groningen, Gelderland és Friesland tartományokban legalább 460 gazdaság alkalmazza ezt a gyakorlatot. A meglévő tanyák átépítéséhez vagy bővítéséhez ugyan kértek nitrogén-kibocsátási engedélyt, de ezt elutasították azzal az indokkal, hogy nincs szükségük rá, mert a „belső hálót” is alkalmazhatják.
A 2024. decemberi ítélet a Rendac állatihulladék-megsemmisítő vállalat terveivel kapcsolatos, amely egy új, nitrogént kibocsátó létesítményt kívánt építeni.
A vállalat azt feltételezte, hogy a korábbi engedélyek felhasználásával továbbra is betartják a szabályokat, de az ügyet az Államtanács elé vitték.
A bénázás folytatódik
Ebben az értelemben a helyzet nagyon hasonlít 2019-re. Az első államtanácsi ítéletnél hasonló helyzet állt elő, amikor a gazdák hirtelen „illegálisnak” találták a gyakorlatukat. Erre a helyzetre a mai napig nem találtak megfelelő megoldást.
De nem csak Hollandia küzd a nitrogén-kibocsátás problémájával. Az elmúlt években az ügy Flandriában (Belgium északi részén) és Dániában is tiltakozásokhoz vezetett. Minden ország a saját megoldási útját választotta.
