Szaporítása
Dugványozással szaporíthatjuk a legkönnyebben, az idősebb, felkopaszodott, vagy túlságosan bokrossá vált töveket érdemes visszavágni. A hajtáscsúcsokból vágjunk le 6-8 cm hosszú darabot, az aljáról távolítsunk el néhány levelet, majd állítsuk vízzel teli üvegbe, hamar gyökeret eresztenek. Ültessünk a gyökeres dugványokból 10-es cserépbe 5-7 darabot, hogy igazán dús hatást keltsen.
Talán a legismertebb faj a zebrapletyka (Tradescantia zebrina), nevét gyönyörű csíkos leveleiről kapta, a hegyes végű, húsos levelei fényesek, bordó, zöld és ezüst csíkozásúak, fonákjuk lilás-bordó. Csüngő hajtásai akár 45 cm hosszúságot is elérhetik, függőkosárban a leglátványosabbak.
Háromszirmú, kis méretű virágai élénk rózsaszínűek. Erősen fényigényes, tavasztól őszig szabadban is tartható, erős szelektől és tűző naptól védett helyen. Tartsuk nyirkosan a földjét, rendszeres öntözéssel, a huzatot és a hideget kevésbé tűri jól, mint a legtöbb pletykafaj.
A molyhos pletyka (Tradescantia sillamontana) zöld, pozsgás levelei váltakozva állnak az akár 40 cm hosszú húsos hajtásokon. Napsugárzás ellen apró, fehér szőrzet védi a leveleket. Lilásrózsaszín virágait a hajtások csúcsán hozza. Szárazságtűrő, ha kis vízadagokkal öntözzük, szépen fejlődik. Laza szerkezetű talajt kedvel, a virágföldbe keverjünk folyami homokot.
A fehér pletykánál (Tradescantia albiflora) az alapfaj levelei zöldek, de legtöbbször valamelyik zöld-fehér csíkozású fajtájával (Albovittata) találkozhatunk vagy a rózsaszín tarka változatok valamelyikével (Nanouk). Ha teheti, inkább kúszónövényként viselkedik, nagyon könnyen legyökeresedik.
